Minden az atomról szólt a kecskeméti egyetemen

Az atomenergia mint egyik legfontosabb energiaforrásunk témája köré rendezett interaktív kiállítást és kísérőprogramokat az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel közösen a Neumann János Egyetemen Atomenergiáról – Mindenkinek címmel. A rendezvénnyel a középiskolásokat és az egyetemistákat célozták meg a szervezők, akik hiteles tudományos ismeretterjesztésen keresztül kaphatnak tisztább képet az atomenergia felhasználási módjairól, jelentőségéről. A kiállítás általános áttekintést nyújtott arról, hogy a radioaktív anyagok tekintetében mit jelent a sugárzás, az élet mely területein találkozhatunk sugárzó részekkel és miként lehet az atomenergiát alkalmazni. Bemutatták a hulladéktárolás módjait, sőt a diákok kipróbálhatták a sugárzásmérőt is.

Az eseményen Kovács Lóránt, az Egyetem GAMF Karának dékánja köszöntötte az érdeklődő diákokat és pedagógusokat. A dékán köszöntőjében kiemelte, hogy életünk minden területét meghatározza az atomenergia. – Az atomenergia a technika összes részletét érinti. Érinti a fizikát, a kvantummechanikát, a gépészetet, a villamosmérnöki tudományokat és az informatikát. Érinti a jogi, etikai és biztonságtechnikai kérdéseket. Az életnek talán nincs is olyan területe, ami nincs közvetlen kapcsolatban az atomenergiával. Napjaink fontos kérdése a környezetünk megóvása, amelyben kulcsszerepet játszik ez az energiaforrás – mondta a dékán.

A kiállításon megtudhattuk, hogy a Paksi Atomerőmű, egy kutató-oktató reaktor Budapesten, egy fűtőelem-tároló Pakson és két radioaktív hulladéktároló hazánkban azok a komplexumok, amelyek az atomenergiával szorosan kapcsolatba hozhatók. A nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének potenciális helyszíne lehet a Mecsekben található Boda, ahol jelenleg talajfeltárás és vizsgálatok folynak. Ez a nukleáris hulladékok végleges tárolását tenné lehetővé, jelenleg még vizsgálják a helyszínt. Amennyiben a vizsgálatok szerint megfelelőnek mutatkoznak a paraméterek, akkor 500 méter mélyen, a Mecsek gyomrában alakítanák ki a végleges nukleáris hulladéktárolót, melynek építését 2060-ban fejezhetnék be.

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója kérdésünkre számos tévhitet megcáfolt az atomenergiával kapcsolatban. Mint mondta, sok tévképzet kering a kérdéssel kapcsolatban. Gyakran hallhatjuk, hogy az atomerőművek károsak a környezetre. Valójában az atomerőmű egyáltalán nem bocsát ki üvegházhatású gázt, vagyis tiszta energiának számít. A nukleáris energia szempontjából a két legnagyobb kihívás a hulladéktárolás és a nukleáris biztonság biztosítása. A sugárzó hulladékot teljes biztonsággal lehet tárolni. Először csoportosítják, majd speciálisan kialakított hordókba teszik, betonkonténerekbe helyezik őket, végül betont öntenek rá és a tárolóba helyezés után befalazzák.

Tévhit az is, hogy rendkívül költséges az atomerőművi energiatermelés. Valójában elsősorban csak az erőmű építése során jelentkeznek a költségek, az üzemeltetés költségei sokkal kedvezőbbek, mint más erőműtípusok esetén. A főigazgató hangsúlyozta, hogy még mindig nagyon igaztalan információt hallhatunk és olvashatunk az atomenergiával kapcsolatban. A történések körülményeit és hatásait gyakran félreértelmezik. Ezen a területen igen pontosan kell fogalmazni, hiszen a legkisebb pontatlanságnak is következményei lehetnek, ami hozzájárul az energiaforrás körül kialakult mítoszok táplálásához.

A kiállítást évente kétszer rendezi meg a hivatal, mindig az ország más pontján. Egy-egy helyszínre ötévente térnek vissza.