2018.03.15. 20:00
Újra nagy csata volt a hetényi Nyíri-erdőben – videóval
Ahogy az lenni szokott, ismét látványos csata volt március 15-én a Nyíri-erdőben, amelyet több százan követtek figyelemmel.
Ezúttal a Bács Megyei Huszár Bandérium és Tüzérüteg, a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület, valamint egy Kunszentmiklósról érkezett, jász nemzetőröket alakító csapat összesen közel 60 katonája vette ki részét a látványos bemutatóból és az ágyúdörgés, fegyverropogás kísérte küzdelemből. A csata kimenetele nem is lehetett kétséges: győztek a honvédok.
Nyitray András, a Szabadságharc 1848-1849 Alapítvány kuratóriumi elnökének megnyitója után Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt és dr. Salacz László országgyűlési képviselő ünnepi beszédet. Az ünnepségen a hetényi Móricz Zsigmond Általános Iskola diákjai adtak műsort. Az ünnepségen Bimbó Brigitta és Futsek Soma verset mondott, Szabó Kocsis Zsuzsanna énekelt, a zenei ráhangolódásról pedig a Kecskeméti Városi Fúvószenekar gondoskodott. A megemlékezést a Tűzön-Vízen Át Egyesület néptáncosainak műsora zárta.
– A függetlenség 1848-ban sem jelentette az elszigetelődés vágyát, Magyarország a 19. században, a nemzetállamok forradalmakkal kísért kialakulásának időszakában is az európai kultúra hordozója és része volt. Magyarország ma is joggal várhatja el, hogy egyenrangú és megbecsült tagként tekintsenek rá Európában és bárhol a világban, hiszen kevés ország tett hazánkhoz hasonlóan sokat a szabadságért – mondta Salacz László.
– Ez a nap figyelmeztet minket arra is, hogy nekünk, magyaroknak a szabadságot sohasem adták ingyen. A szabadság nem magától értetődő, hanem újra és újra, minden generációnak meg kell küzdenie érte. Nemcsak 48-ban, 56-ban, hanem ma is napról napra meg kell küzdenünk érte – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő. Mint mondta, a migrációs válság miatt „az európai kultúra, a kereszténység és a szokásaink terror és ostrom alá kerültek”.
– Amikor ilyen mély változások zajlanak Európában, akkor általában nekünk, magyaroknak fontos szerep jut. Földrajzi elhelyezkedésünk és talán vérmérsékletünk miatt is bele szoktunk állni a jövőről szóló vitákba. A magyarságnak 1848-ban bátorság kellett ahhoz, hogy szembeszálljon Béccsel és ugyanez a bátorság kellett ahhoz is, hogy később Moszkvával nézzen farkasszemet. Ez a bátorság kell ahhoz is, hogy bárkivel szembe szálljunk, aki a szabadság gondolatát, a döntéseink szabadságát akarja megtörni – jelentette ki Salacz László.
Nagy csata helyszíne volt a Nyíri-erdő