2018.03.16. 11:30
A mérgezett madarakat segít megtalálni Samu
Bemutatót tartott a fülöpszállási iskolásoknak Gálos Anna, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a közösségi ház udvarán. Társa Samu, a méreg- és tetemkereső kutya volt.
Samu, a Kiskunsági Nemzeti Park méreg- és tetemkereső kutyája Fotó: Horváth Péter
Izgalommal telve gyűltek össze a fülöpszállási általános iskola diákjai a közösségi házban a napokban. Várakozásuk Samunak, a Kiskunsági Nemzeti Park méreg- és tetemkereső kutyájának szólt, akinek munkájából láthattak ízelítőt a tanulók a közösségi tér udvarán.
A méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása a természetvédelemben először az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el, majd fokozatosan meghonosodott az európai országokban, köztük hazánkban is. A kiképzett keresőkutyák képesek nagy kiterjedésű, nehezen járható területeket zavarás nélkül átvizsgálni.
Ilyen speciális tudású kutyákat először a Helicon Life 10 elnevezésű hazai kezdeményezésű program keretében kaptak a Nemzeti Pakok munkatársai, amelynek célja a parlagi sasok védelme volt. A Parlagi sas testhossza 28-83 cm, szárnyfesztávolsága 190-210 cm, fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Az elmúlt években számos alkalommal szándékos illegális mérgezések áldozatául estek a Nemzeti Park madarai: 2000 és 2015 között 955 madarat mérgeztek meg, közülük 832 védett fajhoz tartozott, ezekből 182 sas volt.
Gálos Anna a program folytatásának tekinthető Life 15 Pannoneagle projekt keretében kapta Samut, a másfél éves németjuhászt, akivel tavaly július óta dolgozik együtt. Mielőtt munkába álltak, 2 hónapos kiképzésen vettek részt, majd decemberben a rendőrségen levizsgáztak és januártól már élesben dolgoznak együtt.
Samu méreg- és tetemkereső kutyaként a mérgezett csalétkeket és a méregtől elhullott állatokat kutatja fel. Samuhoz és gazdájához a Kiskunsági Nemzeti Park területe tartozik, ahol szúrópróbaszerűen és bejelentésre is tartanak ellenőrzéseket, évente mintegy 150-et. Emellett, ha egy területen korábban mérgezés történt, oda időről időre visszajárnak és széles körben ismét átvizsgálják. Samu nem csak a természetben hatékony: előfordul, hogy egy ügy nyomozati szakaszában, házkutatások alkalmával is bevetik. Gálos Anna elmondta, hogy Samu legfontosabb tulajdonsága a fegyelmezettség. Minden parancsra azonnal hallgat és teljesíti azt. Naponta egyszer eszik, otthon, azt, amit gazdája ad neki. Nincs még jutalomfalat sem, csak labdája, amivel minden sikeres találás után játszhat egy kicsit.
A természetvédelmi szakember előadásában megosztotta a gyerekekkel, hogy miről ismerhetik fel a megmérgezett madarakat és emlősöket, illetve mire vigyázzanak ilyen esetekben. A méreg a központi idegrendszerre pillanatok alatt hat. Gyorsasága ellenére szörnyű kínok között pusztítja el az állatokat. Arról lehet megismerni a megmérgezett madarakat, hogy lábuk „ökölbe szorult” az idegméreg hatására. Gálos Anna hangsúlyozta, hogy ne érintkezzen a tetemmel megtalálója, mert a vadak illegális elpusztítására használt mérgek olyan erősek, hogy bőrön át is képesek felszívódni. Ekkor minden esetben szakembert kell hívni.
Az előadást a várva-várt bemutató követte. A gazdi egy tetemet rejtett el az udvar egy pontján, majd kiengedte Samut a kenneléből. Először némi labdás játékkal hangolta munkára, mint mondta ez szükséges ahhoz, hogy munkára képes, felfokozott állapotba kerüljön. Ezután elindult Samu, körülszimatolta a játszóteret és a dolgát megnehezítő kavargó szél ellenére egy perc múlva vad ugatásba kezdett: azonosította a tetem helyét.
A bemutató után a bátor diákok megsimogathatták Samut.