Két év alatt készült el a Halasi úti felüljáró Kecskeméten – galériával

1980 augusztusában kezdték meg Kecskemét második felüljárójának, a Halasi úti vasúti felüljárónak az építését. Mint arról a Petőfi Népe 1980. augusztus 7-én beszámolt: „a tervek szerint a létesítményre 147 millió forintot különítenek el (Egyes beszámolók szerint nem 147, hanem 174 millió forintba került a beruházás, végül azonban a teljes bekerülési költség 150,5 millió forint volt – a szerk.). A felüljáró 287 méter hosszú és 17 méter széles szerkezetét 14 pillér tartja majd. A híd előre gyártott elemekből készül, a vasbeton gerendákat a Beton- és Vasbetonipari Művek, a hídoszlopokat a BÁCSÉP készíti”.

Bár a felüljáró építését kezdetben – és az építkezés során – sokan ellenezték – főként a környéken lakók –, nem volt kérdés, hogy fontos szerepe van abban, hogy normalizálja Kecskemét közlekedését. A kételyek eloszlatása kapcsán a következőket mondta a Petőfi Népe tudósítójának a közlekedési igazgatóság akkori vezetője: – A felüljáró Bács-Kiskun egyik jelentős szerepet betöltő főútvonalának, az 54-es számúnak fontos műtárgya lesz. Megépítésére azért van szükség, mert a Kecskemétet Bács-Kiskun déli területeivel összekötő főútvonal forgalmát az azt keresztező ugyancsak fontos vasútvonal akadályozza. Az útvonal jelentősége pedig a jövőben azáltal is fokozódik, hogy a majdan épülő M5-ös autópálya egyik bevezető szakasza lesz Kecskemétre.

„Az útpálya szélessége a műtárgyon 14 méter széles lesz, a jobb oldalán 2,5 méter széles gyalogjárda, a bal oldalon (ZIM felőli rész) egy fél méteres, úgynevezett kezelőjárda épül. A gyalogosok fel-, illetve lejárását a híd elején és végén megépítésre kerülő lépcsővel biztosítják. A leninvárosi részen a felüljáró mellett mindkét oldalon, a vasút túlsó oldalán pedig a parkettagyár előtti részen szervizút biztosítja majd a lakótelep, illetve az üzemek forgalmi kapcsolatát. Az átépítéssel együtt bővítésre kerül a Halasi úti csomópont, és kialakítják a Róbert Károly körúti kereszteződést.” – olvasható a Petőfi Népe 1980. október 23-ai számában.

Az építés megkezdése számos nehézségbe ütközött, ugyanis a szenny- és csapadékvíz főgyűjtőcsatorna, illetve a kisvasút végállomása sok egyeztetést, áthelyezést kívánt. A generálkivitelező a kecskeméti Közúti Építő Vállalat 1980. június 30-án kötött szerződést a Közúti Igazgatósággal, vállalva, hogy 1982. június 30-án befejezi az építkezést. A KÉV a felüljáró cölöpalapozási munkáját 1980. augusztus 6-án kezdte el.

Az építést két szakaszban valósították meg. Először elkészült a felüljáró, valamint az útpálya a Halasi úti és a Róbert Károly körúti csomópont között. A második szakaszban korszerűsítették a közutat a Szent-Györgyi úti csomópontig.

Valóságos nagyüzem alakult ki Kecskeméten, a Szolnoki út és a Kecskemét–Fülöpszállás közötti vasútvonal kereszteződésének környékén – adta hírül a Petőfi Népe 1981. február 27-ei számában. Mint ahogy írták, sustorognak a kompresszorok, döng a szádverő lég-kalapács, csikorognak a markolók, zúgnak a gépkocsik. Fontos és összehangolt munka folyik itt: épül a megyeszékhely második felüljárója, s ezzel együtt helyezik el a közműveket, alakítják ki az iparvállalatokhoz vezető közutakat.

1981. június 7-én emelték be a híd utolsó – majdnem 27 méteres – vasbeton gerendáját. – A munka látványos részével végeztünk – mesélte Kiss Imre építésvezető a Petőfi Népe tudósítójának. – Most jön a neheze. Az előregyártott elemeket a vasbeton-kereszttartó tartja, ám ezeket össze kell vasalni, zsaluzni, betonozni. S ezzel még nem készült el a híd, ugyanis az elemekre 15-20 centiméteres vasbeton-pályalemez kerül, majd a szigetelés és az aszfaltréteg.

Az építkezés végig jó ütemben haladt, de a hídszerkezetnél használt újfajta szigetelési rendszer, új alvállalkozók belépése, valamint az időjárás közbeszólása miatt az eredetileg tervezett június 30-ai átadást augusztus 15-ére tolták. Két év megfeszített munka után, végül 1982. augusztus 17-én adták át a forgalomnak az új felüljárót, az 54-es főút megújult bevezető szakaszával.