Kerékpáros keresztúton jártak a csólyospálosi cserkészek

A Boldog Özséb Cserkészcsapat tagjai olyan elszántak, mint névadójuk, a „pilisi remete”, akinek nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok alapítása. A helybeli cserkészek már március közepén összegyűltek a rendhagyó túrára, de a cudar, esős-hideg időben inkább lemondtak a közös tekerésről.

A volt pannonhalmi diák, Telek Máté kezdeményezésére azonban pénteken ismét összegyűltek, hogy felkeressék a kereszteket, amikből annyit tartanak számon, mint amennyi stációja van Jézus keresztútjának. A kereszteknél megállva, mindenütt felidézték a keresztút tizennégy állomását, az adott kereszt történetét és elmondtak egy-egy ­rövid imát.

A túra egy rövid sétával indult, hiszen a templomkertben álló úgynevezett ­Magyar-kereszt volt az első állomás, amit az 1910 körül, eredetileg pálosi oldalon állíttatott fel Magyar János. A kereszt a Jézus Szíve-templom 1939-es megépülése után került át mostani helyére, a csólyosi oldalra. A falu egyik legismertebb szakrális emlékhelyét az 1990-es évek elején újíttatta fel Szögi István helybeli vállalkozó és akkor vették körül külön kerítéssel a Magyar-keresztet.

A cserkészek útja a faluközpontból a temetőhöz vezetett, ahol a Mindenki keresztjénél is elhelyeztek egy szál virágot. A keresztet 1910-ben állították a temető régi részén, de a ravatalozó elkészülte után, az új részre került 1984-ben. A rossz állapotban lévő keresztfát az önkormányzat felújíttatta. A feszület most is sérült – a Krisztus alak bal kézfeje eltört –, de mint mondták: már van ígéret arra, hogy egy csólyospálosi vállalkozó, Temesvári János kijavíttatja.

A biciklis keresztútra indulók temetőtől két csapatra váltak, hiszen volt aki a 11 kilométeres szakaszt választotta – melynek során öt keresztet kerestek fel –, míg az elszántabbak a 35 kilométeres útra indultak, jórészt homokos dűlőutakon, ami bizony komoly erőpróbának bizonyult.

Részletek a Petőfi Népe március 31-ei számában.