2018.02.10. 20:00
Jelöletlen kutyák gyilkolták le a hasas birkákat egy tanyán
Két csip nélküli kutya okozta négy birka pusztulását egy tiszakécskei tanyán január elején. Az elhullott jószágok tulajdonosa sem a rendőrséghez, sem az önkormányzathoz nem fordulhat kártérítésért, ugyanis az eset nem tartozik az illetékességi körükbe. Bár ismeri az egyik kutya gazdáját, a helyi vállalkozó szerint az ő kutyája nem okozhatott kárt a birkákban.
Január 3-án hajnalban egy telefonhívásra ébredt Anka Zsuzsanna tiszakécskei olvasónk, aki juhokat tart a település külterületén fekvő tanyáján. A tanyagondnok hívta, mert éjszaka két kutya beugrott a birkák közé és megtámadta állatait. Olvasónk azonnal a helyszínre sietett. Az akolban egy birkatetem és több sebesült jószág fogadta.
– Kihívtuk a rendőröket, akik telefonáltak a helyi vadásztársaságnak, hogy lőjék ki az egyik kutyát, mert az nagyon agresszív és vérmes volt, acsarkodott folyamatosan. A kutyák az akolban voltak, a tetem körül ólálkodtak. A vadász le is lőtte az egyiket, a másikat pedig befogta. Majd jött az ebrendész, és el akarta vinni a tetemet és az életben hagyott kutyát. Mondtam, hogy előtte nézzük meg, van-e benne csip – emlékezett vissza olvasónk.
Egyik kutyában sem volt csip, így a gazdájuk beazonosíthatatlan maradt. Az első birka után a másik három is elpusztult: a jószágok belehaltak a kutyák okozta sérülésekbe. Olvasónk hangsúlyozta, jelenleg 65 birkája van, mind regisztrált, és mivel állami támogatást kap rájuk, el is kell számolnia velük.
– Kicsi gazdaság az enyém. Munka mellett csinálom. Több generációra visszamenőleg, mindig is tartott a családom jószágokat. Szeretem őket, és ismerem is mindegyiket külön-külön. Tudom, melyiknek melyik az anyja, még a fülszámukat is. Összesen négy birkám pusztult el, mind hasas volt. Az értékük egyenként 30–40 ezer forint. Emellett további 8 jószágom megsebesült – mondta el.
Zsákutcába jutott
Olvasónk a történtek után szeretett volna feljelentést tenni a rendőrségen, de nem járt sikerrel. Az eset ugyanis nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Próbálkozott a polgármesteri hivatalban is, ám ott ugyanezt a választ kapta.
– Senkitől nem tudok kártérítést kérni, pedig nekem ez nagyon sok pénz. A rendőrségen kétszer voltam már, de mindkét alkalommal azt mondták, az ügy nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Mondták, hogy beszéljek a jegyzővel. El is mentem a polgármesteri hivatalba, de onnan visszaküldtek a rendőrségre. Egyik a másikhoz küld – panaszolta.
Dombiné Horpácsi Mária, Tiszakécske aljegyzője levélben válaszolt lapunk kérdéseire az esettel kapcsolatban. A levélből kiderült: a települési önkormányzatok törvényi kötelessége a kóbor állatok befogása, azonban csupán a település belterületén.
Tiszakécske város belterületén Tiszakécske Város Önkormányzatának Városgondnoksága látja el az ebrendészeti feladatokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a közterületen gazdátlanul kóborló kutyákat, amennyiben szükséges, gondoskodunk azok befogásáról és a transzponder ellenőrzése után elszállítjuk a Tiszabögön működő ebrendészeti telepre – fogalmazott az aljegyző levelében.
Ismeri az egyik kutya gazdáját
Anka Zsuzsanna elmondta: az életben maradt kutyát a helyi ebrendészeti telepre szállították. Az állatért nem sokkal később jelentkezett a gazdája és elvitte.
– Egy ismert, helyi vállalkozó ment a kutyáért. Felhívtam, hogy nem tudnánk-e békés úton megegyezni a kártérítést illetően, de nála sem jártam sikerrel. Azt mondta, a lelőtt kutya nem az övé volt. Két kutyája szökött ugyan nemrég el, de csak az életben maradt az övé, a másik azóta sincs meg. Azt is mondta, hogy a kutyája csak 3 hónapos, így az biztosan nem tehetett kárt a birkáimban. Csak valószínűleg odacsapódott a lelőtt, kóbor kutya mellé – fejtette ki.
– Csak azt nem értem, hogy ha annyira fiatal még az a kutya, hogy nem is tudta volna bántani a birkákat, mitől volt véres a pofája – tette hozzá zaklatottan a birkák gazdája.
Lapunk telefonon kereste fel az érintett, tiszakécskei vállalkozót, ő azonban nem akart nyilatkozni az esettel kapcsolatban.
– El vagyok keseredve, mert hiába tudom, hogy kié a kutya, mindenhol zsákutcába jutottam. Az utolsó esélyem, hogy a bíróságon teszek feljelentést, onnan talán nem küldenek el. Persze, egy perhez sok pénz és idő kell, és nekem egyikből sincs túl sok, de nem szeretném annyiban hagyni – közölte Anka Zsuzsanna.
Nem egyedi eset
A helyszínre hívták a birkák állatorvosát, dr. Pitti Lajost is, aki jegyzőkönyvet írt az esetről, melynek másolatát elküldte a járási főállatorvosnak. Elmondta: a településen nem egyedi eset, hogy beazonosíthatatlan kutyák támadnak birkákra.
– Tiszakécskén rendszeresen támadnak kóbor kutyák haszonállatokra. Évente jó pár alkalommal – tájékoztatott az állatorvos. – A szóban forgó esetet megelőző egy hónapban két másik birkatámadás is történt, melyek során kóbor kutyák pusztították el a juhokat – közölte.
– A hatályos rendeletek szerint a járási főállatorvos és a jegyző feladata ellenőrizni a tartós megjelölést és a veszettség elleni oltás meglétét. Ugyanakkor a járási főállatorvos a jogosult állatorvosokon keresztül tudja ezeket az ellenőrzéseket elvégezni, neki nem kell ebnyilvántartást vezetni. A jegyzőnek azonban naprakészen kell vezetnie az ebnyilvántartást, melyet háromévente, összeírás alapján ki kell egészítenie – magyarázta az állatorvos, akinek nézetei szerint a legtöbb önkormányzat által alkalmazott, kérdőíves megoldás korántsem hatékony módszer az ebek számbavételére.
– A baj, hogy az önkormányzatok úgy készítik az ebnyilvántartást, hogy hosszú, 20-30 kérdést tartalmazó kérdőíveket küldenek ki a lakosoknak. Aki azt kitölti és visszaküldi, annak a kutyáját bejegyzik az ebnyilvántartásba. Sokan azonban nem foglalkoznak vele, nem küldik vissza – közölte.
A gazdák nem veszik komolyan a törvényi előírásokat: oltatlan és jelöletlen a kutyák legalább hatvan százaléka
Bár kormányrendeletek írják elő, hogy Magyarországon minden 3 hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen be kell oltani, valamint hogy minden 4 hónaposnál idősebb ebet tartósan (mikrocsip beültetésével) meg kell jelölni, sokan nem veszik komolyan az előírásokat.
Dr. Pitti Lajos állatorvos szerint az egyetlen megoldást a hasonló esetek elkerülésére a szigorúbb, személyes ellenőrzés jelentené.
– Egyetlen módon lehetne megelőzni a hasonló eseteket: ha a rendszer működne. Ez pedig – véleményem szerint – úgy valósulhatna meg, ha szúrópróbaszerűen vagy a jegyző vagy a hatósági főállatorvos ellenőrizné az oltás és a megjelölés meglétét. Minden előírás csak úgy működik, ha számon is kérik. Tapasztalataim alapján a településeken tartott kutyáknak átlagosan a 60 százaléka nincs se megjelölve, se beoltva – fejtette ki.
