2024.01.26. 15:30
Évekre börtönbe kell vonulnia a bűnszervezet kecskeméti fejének
A Kecskeméti Törvényszék ítéletet hirdetett annak a 29 vádlottnak az ügyében, akikkel szemben költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.
A vádlott bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.
Fotó: shutterstock.com / illusztráció
Az ügyészség 2018-ban 50 vádlottal szemben nyújtott be vádiratot több gazdasági társaság felhasználásával megvalósított, éveken keresztül működő és a költségvetést jelentős mértékben károsító költségvetési csalás miatt. Az eljárás korábban 20 vádlott tekintetében befejeződött, míg egy vádlott tekintetében a bíróság az elkülönítette – írta közleményében a Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya.
A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 4 milliárd forintot meghaladó mértékű vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek oly módon, hogy belföldi és uniós gazdasági társaságokat használtak fel a költségvetési csalás elkövetéséhez. Az ügyben több, mint 80 magyar és 30 olyan külföldi cég volt érintett, melyek nagy része valós bevételszerző tevékenységet ténylegesen nem végzett, csak a számlázási láncolatban vett részt, szerepük a leplezett ügyletek látszatának fenntartásában realizálódott. A befogadott, illetve kibocsátott számlák tartalmilag nem voltak hiteles bizonylatok. A számlák kiállításának célja az volt, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy azok adótartalmának levonására – a számlabefogadói lánc végén – jogosulatlanul sor kerülhessen. A láncolatban szereplő gazdasági társaságok saját nevükben nem kereskedtek.
A beszerzett áru vételárát a bűnszervezet résztvevői többségében egy alkalommal finanszírozták meg, majd ugyanazon árut többszöri értékesítették körforgásszerűen.
A beszámlázó társaságok részére a vevők többségében banki átutalással egyenlítették ki az áruk ellenértékét, ezzel is alátámasztva a gazdasági események megtörténtét. Ezen társaságok bankszámláiról az így átutalt összegeket a számlaláncok végén – sok esetben külföldön – készpénzben felvették, vagy a szervezetben, az egyes számlaláncokban elhelyezkedő további társaságok részére továbbutalták, folytatva elölről az utalásokat.
Mindezek révén lehetővé vált az egyes „haszonhúzó” cégeknek, hogy egy másik közösségen belüli országban egyszerre áfa mentesen értékesíthessék a terméket, ugyanakkor áfa visszaigénylési jogukat is gyakorolhassák. A bűnszervezetben érintett és a számlaláncok elején álló kereskedelmi tevékenységet végző számlakibocsátó cégek értékesítésük után nem vallották be és nem fizették meg az adót, majd a lánc további résztvevői adóminimalizálásra törekedtek, így végül a lánc végén álló cég nagy összegű áfát számíthatott fel/igényelhetett vissza, amelynek megfizetését azonban a láncolat korábbi szereplői elmulasztották.
A bíróság az ügy I. rendű vádlottját – egy 52 éves kecskeméti férfit –, aki vezetője és irányítója volt a fiktív számlázást biztosító bűnszervezetnek, költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Tizennégy vádlottal szemben 6 hónap és 4 év közötti végrehajtandó börtönbüntetést, míg társaikkal szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az ítélet nem jogerős.