Silver-gyilkosság: összegyűjtöttük, mit lehet tudni eddig az újranyitott ügyről

Több mint két évtizeden át volt megoldatlan az az emberölési, ami akkor sokkolta a kecskeméti közvéleményt. Máig tisztázatlan körülmények között került a sínek közé és halt meg a kecskeméti Silver diszkóban szórakozó 24 éves G. János. Akkor az államigazgatási eljárás nem állapított meg idegenkezűséget, és az orvosszakértői szakvéleményre alapozva megszüntették a nyomozást, de később egy orgazdaság ügyében folytatott nyomozás során szerzett információk birtokában az egykori ügyben újranyitották az aktát.

Négy éve történt az első komolyabb fordulat

2019-ben a rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának gépjárműves nyomozói egy nemzetközi bűnszervezet felderítése kapcsán ellenőriztek információkat. Így jutottak el ahhoz az orgazdához, aki először beszélt arról, hogy 2000-ben emberölés áldozata lett egy fiatalember, akinek később Kecskeméten, a vonatsínek között találták meg a holttestét − írta az ügy megnyitásakor a Zsaru Magazin, melynek összefoglalója szerint az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes véleménye kimondta, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. 

Több mint száz tanút hallgattak ki, volt, akit a helyszínen, bizonyítási kísérleteket végeztek, adatokat gyűjtöttek, elemeztek, értékeltek. Közben egyre több tanúvallomás erősítette azt, hogy aljas indokból elkövetett emberölés történt. Ez volt az a fordulópont, amikor 2019-ben eljárás indult az ügyben. Ugyanis, ha nem lett volna minősítő körülmény, 22 év után elévült volna az eljárás. Ez alapján körvonalazódott a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható két személy, akiket 2022. november 29-én fogtak el  − olvasható a szakmai folyóiratban.

Szórakozni ment a Silvre diszkóba, de sosem tért haza

A vád szerint a két vádlott – N. Tamás és V. Lajos − rendfenntartóként, azaz „kidobóként” dolgozott a kecskeméti Silver diszkóban, ahol 2000. október 31-én, a hajnali órákban, ittas állapotban, megjelent G. János az ügy sértettje. Ezt látva V. Lajos a tánctéren odament hozzá, hogy eltávolítsa a szórakozóhelyről. Szóváltás, majd dulakodás alakult ki, melynek során V. Lajos ököllel, valamint egy acél végű teleszkópos bottal, vagyis viperával megütötte a sértettet, aki az ütéstől a földre rogyott. A dulakodásba bekapcsolódott N. Tamás is. A két férfi két oldalról karon ragadta G. Jánost, és a diszkó főbejáratához vezették, miközben kézzel többször megütötték.

Miközben azonban a belváros felé tartottak vele, lehányta az egyik őrt, aki emiatti felindultságában viperájával ismét többször lesújtott rá. Az áldozat ekkor már összeesett, és mozdulni sem bírt. A sértett a bántalmazásoktól eszméletét vesztette. Ezután V. Lajos is megérkezett. A vádlottak úgy döntöttek, hogy az eszméletlen férfit nem hagyják életben, az esetet vonatbalesetnek fogják álcázni – áll a vádiratban. Ezért a magatehetetlen sértettet a közeli vasútvonalhoz vitték, és a sínek közé fektették olyan testhelyzetben, mintha aludna. A magára hagyott sértettet rövid idő múlva egy menetrend szerinti vonat elgázolta, amitől a helyszínen azonnal életét vesztette. Az ügyészség a vádlottakkal szemben fegyházbüntetést indítványozott.

Az áldozat édesanya szerint gyilkosság történt

Az előkészítő ülésen mindkét vádlott ártatlannak vallotta magát, így az azonnali tárgyalásba fordult át. Az édesanya szerint gyilkosság történt. A második tárgyalás az áldozat egészségügyi okokból távol maradt édesanyja vallomásának felolvasásával kezdődött. A vallomásban leírta, hogy a mai napig nem tudják miért kellett fiának meghalnia, hiába küzdöttek évekig, és kiemelte azt, hogy ellentmondások vannak az orvosszakértői jelentésben. A vallomásban arról is beszélt az anya, hogy fia halála után több mint egy hétig ismeretlen férfiak megfigyelték. Vallomása szerint nem hiszi el, hogy baleset történt. Az azonosításkor látta, hogy fia mellkasán bakancsnyom van, tarkóján pedig nagy seb, ebből következtet arra, hogy fejbe vágták és ráhúzták a sínekre.

Gyanúba keveredett a kidobók főnöke

A következő tanú az áldozat azon barátja volt, akivel a végzetes éjszakán először édesanyjához, majd a diszkóba mentek. A férfi, aki később maga is kidobó volt, hosszú ideig együtt dolgozott a másodrendű vádlottal, V. Lajossal a 2010-es évek elejétől. Bevallása szerint fiatal kora óta jó barátja volt G. Jánosnak. Vallomásában határozottan állította, hogy V. Lajost, a másodrendű vádlottat nem látta azon estén a Silverben.

Beszélt az áldozat egy barátjáról, akinek G. János dolgozott, az ő és apja kamionos telephelyén volt mindenes. Amikor a tanú karosszérialakatosként dolgozott, G. János annak technikai feltételéről érdeklődött nála, hogy mivel lehet autóüveget kivágni, mert állítása szerint a főnöke repedt szélvédőjét javítanák meg. Ő elmondta, hogy van olyan drót, amivel ez megoldható, majd adott is neki egy métert, de a későbbi áldozat többször visszatért és újabb darabokat kért. Ebben az időben hallotta azt, hogy a későbbi áldozat barátja egy autótolvajokból álló társaság főnöke, és gyanúsnak találta az egybeesést.

Ügyvédi kérdésre, hogy elképzelhető, hogy autólopáshoz kellettek az eszközök, határozott igennel felelt a tanú, mint ahogy azt is hallotta akkoriban, hogy az áldozat halálának köze lehet egy bizonyos autó ellopásához. Ez pedig − szintén úgy hallotta, hogy − a kidobók főnökének, az azóta a börtönt is megjárt J. Istvánnak autója volt. Arról is beszélt, hogy a kidobók főnökétől életveszélyes fenyegetések érkeztek G. János barátjához, amit bevált abban az esetben, ha nem rendezik a problémát.

Betörőből lett szemtanú

A harmadik tárgyalási napon a bíróság P. Csaba tanút hallgatta meg. A tanúvallomásában elmondta, hogy az ominózus napon ő is ott volt a diszkóban, látta az ott történt dulakodást. Annak is szemtanúja volt, hogy a két vádlott a sínekre hurcolta az eszméletlen férfit. A sértett haláláról a tanú másnap értesült. Az általa látottakról azonban félelmében hallgatott.

Azon az estén a tanú szórakozni ment a diszkóba, ott látta a vádlottak és a sértett közötti dulakodást, később azonban barátjával egy, a helyszín melletti házba tört be. A ház falának támasztott létrán és a ház mellett sétálva észlelte, hogy közeledik valaki. Akkor látta, hogy az előzőleg dulakodók érkeznek: a vádlottak vonszolták a sértettet a sínekhez.

A kidobók főnöke szerint a vádlottak követték el a gyilkosságot.

A következő tárgyalási napon J. Istvánt hallgatták meg tanúként. Ő működtette azt a vállalkozást, amely a Silver diszkó őrzését és védelmét látta el már az 1999-es nyitás óta, neki dolgozott a két vádlott is. J. István elmondta, hogy csak a következő reggelen értesült a halálesetről, amikor N. Tamás felhívta őt. Későbbi találkozásukkor N. Tamás azt mondta neki, hogy „lecsapta S. emberét”. S.-t egyébként akkoriban autótolvajként volt ismert a köztudatban. A tanú továbbá elmondta, hogy kérdésére N. Tamás azt mondta, hogy nem lehetett mentőt hívni, mert hátulról ütötte meg a fejét viperával. J. István tanúvallomásában azt is kifejtette, hogy annyit hallott, hogy a sínek mellé, a fűre vitték ki a sértettet.

A boncolást végző orvos szerint vonat okozta az áldozat halálát

A tanúk meghallgatását dr. B. Sándor igazságügyi szakértővel folytatták. Annak idején dr. B. Sándor végezte a sértett boncolását. Mint mondta, ez egy rutinboncolás volt, de mint minden esetben – az elhunyt iránti tiszteletből –, akkor is nagy alapossággal végezte a munkáját.

A boncolással kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy ma is fenntartja a boncolási jegyzőkönyvben leírtakat. Hangsúlyozta, hogy emlékei szerint egy körülbelül 12 centiméter hosszú és 8 centiméter széles nyílás keletkezett az áldozat koponyáján, mely csakis egy több száz tonnás vonat becsapódásának köszönhetően jöhetett létre. A szakértő továbbra is biztos abban, hogy a vonatgázolás miatt halt meg a fiatal férfi. A szakértő részletesen kifejtette, miért biztos abban, hogy a sértett még élt akkor, amikor a sínekre került. Bírói kérdésre azt mondta, lehetetlen, hogy a vonatgázolás elfedett volna egy viperával végzett halálos ütést, ugyanis mint mondta, a viperával okozott nagy mértékű ütésnek súlyos nyoma van, ami akkor is ott marad, ha nekimegy a vonat.

Az igazságügyi szakértők szerint halála előtt viperával verhették fejbe az áldozatot

Az ügy egyik kulcsmomentuma, hogy a kidobók fejbe ütötték-e az áldozatot viperával, amitől elvesztette eszméletét. Az ügyben több igazságügyi szakértő vett részt: orvosszakértő, nyomszakértő, antropológiai és fizikai szakértő, akik összesített szakvéleményt adtak. Az ő meghallgatásukat az idei utolsó, december 13-i tárgyalási napon tartotta a bíróság.

A szakértők több vizsgálatot is lefolytattak a maradványokon. A koponyán három, egymás melletti sérülés, nyom található a bal fül mögött, közülük az elsődleges sérülés egy 13 milliméter nagyságú bemélyedés. Az igazságügyi nyomszakértő elmondta, hogy három különböző végű viperával végeztek vizsgálatot, és az áldozat koponyacsontján található elsődleges sérülés visszatükrözi az egyik eszköz formai tulajdonságait, vagyis az acélgömb véggel rendelkező vipera illeszkedik a sérülésbe.

Mint a nyomszakértő fogalmazott, ugyan nem a tényleges eszközzel végeztek vizsgálatot, de a valószínűség szintjénél magasabb szintet ért el az összehasonlító vizsgálat az ötskálás besorolásukon.

A fizikai szakértő szakirodalmi hivatkozásokkal is alátámasztotta, hogy az áldozat elsődleges koponyasérülése származhat viperával bevitt ütéstől. Az ügyész kérdésére, miszerint létrejöhet-e a koponyán lévő elsődleges sérülés, vagyis a lyuk a viperától, a szakértő kifejtette, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján kizárható, hogy a vonat okozott volna ilyen sérülést. Az első tolólemez nem ilyen sérülést okoz. Az is fontos, hogy a vonaton nem találtak vérnyomot, biológiai anyagmaradványt.

N. Tamás, az elsőrendű vádlott kérdezte a szakértőket. Először arra irányult kérdése, hogy az erősen ittas állapotban lévő áldozat az ital miatt veszthette-e el az eszméletét a sínek között. Az igazságügyi orvosszakértő válaszában kifejtette, hogy a G. János 2,2 ezrelékes véralkoholszintje közepes befolyásoltságnak minősül, és ettől fel tudta volna mérni, hogy egy sínpár között fekszik, és fel tudott volna kelni. Viszont egy (vagy három) vipera ütés miatt kialakuló fokozódó agyi nyomás okán kerülhetett eszméletlen állapotba, de nem kötelezően. Ez magyarázhatja, hogy nem változtatott a pozícióján a vonat érkezésekor.

A tárgyalást további meghallgatásokkal folytatják.