Szijjártó Péter: nagy lendületet ad majd a Budapest–Belgrád-vasútvonal a gazdaságnak

– Térségünk egyik legnagyobb hatású beruházása az új paksi atomerőmű építése, amelyhez kapcsolódva készült el az új Duna-híd. Bács-Kiskun vármegye, azon belül Kalocsa és környékének fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban milyen várakozásai, illetve elképzelései vannak a kormánynak?

– A Paksi Atomerőmű eddig nem képezte szerves részét Bács-Kiskun vármegye gazdasági fejlesztésének, holott az erőmű közelebb van a vármegye egyes településeihez, mint Tolna különböző térségeihez. Korábban nem volt olyan híd a Dunán, amely lehetővé tette volna, hogy a Paksi Atomerőművet be tudjuk kapcsolni a vármegye fejlesztésébe. Az új híd megépítésével Bács-Kiskun, Tolnához hasonlóan, az atomerőmű vármegyéjévé vált, ennek megfelelően pedig az itteni gazdaságfejlesztésből is kiveszi a részét. Jelenleg minden idők legnagyobb beruházása történik Pakson. Az esztendő végére az első beton a földbe fog kerülni, ettől kezdve a nemzetközi standardok alapján egy valóban építés alatt lévő erőműnek minősül majd a beruházás. Az igazán látványos munkák megkezdődnek, így nagy szükség lesz a magyar beszállítói ipar teljesítményére, ezért is kiemelkedő, hogy közvetlen közúti összeköttetés jöhetett létre Paks és Kalocsa között. Így a Bács-Kiskun vármegyei vállalkozások számára is megnyílik a lehetőség arra, hogy Magyarország legnagyobb beruházásában részt vegyenek.

– Ön szerint mikor lehet majd átvágni az új atomerőmű avatóünnepségén a szalagot?

– Az atomerőmű – a nemzetközi standardok szerint – a 2030-as évek legelejére fog elkészülni. Reméljük, hogy semmiféle gátló tényező nem lassítja le a munkákat, illetve reméljük, hogy a világpolitika folyamatai nem lehetetlenítik el a beruházást. A mostani szankciós környezetben nehéz egyensúlyozni, és ahogy eddig is sikerült, én azon leszek, hogy ez továbbra is sikerüljön.

Nagy lendületet ad majd a Budapest–Belgrád-vasútvonal a gazdaságnak

– Az új Budapest–Belgrád-vasútvonalon folytatandó kínai teherszállításból befolyó vám- és tranzitdíj mekkora értékben növelheti a hazai GDP-t? A vasútvonal gazdaságélénkítő hatásával kapcsolatosan milyen várakozásai vannak?

– Hatalmas hozzáadott értéket képvisel a vasútvonal négy szempontból is. Először is, Budapestet és Belgrádot csaknem olyan közel hozza egymáshoz, mint amilyen a Budapest–Bécs közötti vasúti közlekedési idő, ezáltal a két főváros gazdaságát olyan szinten kapcsolja össze, mint amilyen korábban sohasem volt. A második szempont: a távol-keleti térség és az Európa közötti 100 milliárd eurós nagyságrendű kereskedelmi forgalom egy része úgy történik, hogy a keleti árukat hajón elszállítják a délkelet-európai kikötőkbe, majd onnét vasúton szállítják el Nyugat-Európába. A beruházás átadását követően, a leggyorsabb eljutási lehetőség ez az új vasúti vonal lesz. Harmadik szempontból elmondható, hogy a budapesti elővárosi közlekedés is egy újabb lendületet kap, míg a negyedik szempont sem mellékes, hiszen az új vasútvonal használatával mentesíteni lehet a közúti közlekedést, amivel hozzájárulhatunk a környezetvédelemhez és így megóvjuk az utakat is. Mindezen fejlesztések a magyar gazdaságnak nagy lendületet adnak majd.

– Magyarország az elmúlt évtizedekben autóipari tényezővé vált az Audi, a Suzuki, a Mercedes, a BMW és az Opel beruházásai nyomán. A kínai BYD autógyár szegedi letelepülésétől várható-e olyan technológiai, piaci verseny határainkon belül az említett gyártók között, ami végső soron a magyar autóipari beszállítók versenyképességét növeli?

– Egy olyan folyamatot látunk, amelynek során nagy keleti és nyugati vállalatok helyezik elektromobilitási stratégiájuk középpontját Magyarországra. Az Audi nálunk gyártja az elektromos motorjait, a Mercedes újabb gyárat épített Kecskeméten annak érdekében, hogy az elektromos autógyártást idehozza, az Opel olyan motorokat gyárt, amelyek mind elektromos, mind hagyományos hajtásláncú autókba jók, a BMW pedig hamarosan megkezdi a tisztán elektromos platformra épülő autójának a gyártását. A BYD pedig az első európai gyárát hozza Magyarországra, mindez pedig azt jelzi, hogy az elektromos autóipari átállásban hazánk kulcsszerepet tölt be. Persze, nincsen autóipar beszállítók nélkül, így egyre másra települnek a beszállítóipar szereplői is Magyarországra, és a hazai autóipari beszállítók is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az egész iparnak át kell mennie egy nagy megújuláson, enélkül az autóipart kiszolgálni ugyanis nem lehet. Magyarország ennek az átalakulásnak az élvonalában áll, amely páratlan fejlődést és megújulási lehetőséget jelent a hazai vállalkozásoknak.

A változást az amerikai elnökválasztás hozhatja el

– Az Ukrajnában pusztító háború mielőbbi lezárását lehetővé tévő béketárgyalások megkezdését sürgeti a magyar kormány. Lát esélyt arra, hogy belátható időn belül tárgyalóasztalhoz üljenek az oroszok és az ukránok? A magyar külpolitikának lehet-e katalizátorszerepe a békefolyamat megindításában, illetve felgyorsításában?

– A magyar békemisszió kifejezetten felgyorsította azt a folyamatot, hogy szóba álljon egymással a Kelet és a Nyugat. Ez az alapja a háború békés rendezésének. Azóta tartottak amerikai–kínai külügyminiszteri találkozót, kínai–ukrán külügyminiszteri találkozót, volt amerikai–orosz hadügyminiszteri kapcsolatba lépés és orosz–koreai külügyminiszteri találkozó is. Ezek mind olyan lépések, amelyek azt a reményt sejtetik, hogy a csatatérről a tárgyalóasztal mellé kerül a konfliktus lezárása. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a nagy változást az amerikai elnökválasztás hozhatja el. Ha Donald Trump nyer, akkor minden eddiginél nagyobb esélyt kapunk a békés rendezésre. Ha nem nyer, akkor hosszabb háborús konfliktusra kell berendezkednünk, amely nagyon veszélyes, mert a szomszédban élünk. Ha eszkalálódik a konfliktus, akkor az nem ezer kilométerre, hanem a közvetlen szomszédságban történhet.

– A magyar uniós elnökség az európai versenyképesség növelését helyezte programjának középpontjába. A fejlett technológiára alapozó versenyelőnyét a kontinens az elmúlt években elvesztette, és visszaszerzésére aligha kínálkozik gyors megoldás. Hogy látja az Európai Unió helyzetét ebben a tekintetben?

– Az Európai Unió versenyképessége drámai mértékben esett vissza, melynek számos oka van. Korábban volt egy sikeres modellje az európai versenyképes gazdasági működésnek, amely alapján a nyugati technológiákat az olcsó keleti nyersanyagokkal kiegészítve versenyképes árukat gyárthattunk. Ma ez nincs meg, és messze is van annak a reménye, hogy ez visszatérjen, hiszen nincs új, európai, gazdasági növekedési modell. Korábban a német kancellár beszélt egy lisszabon–vlagyivosztoki egységes gazdasági övezetről, aminél nagyobb fejlődési lehetőséget Európa számára eddig nem kínált senki. Egy széleskörű, eurázsiai együttműködésben vagyunk érdekeltek, de ez most az ukrajnai háború miatt messze került. Az első lépés a versenyképesség visszaszerzése érdekében az, hogy a Kelet–Nyugat közötti párbeszédet helyreállítsuk, majd a gazdasági együttműködés újraépítését kell megkezdenünk.