Gáspár Ferenc: Az idei év rengeteg kihívást okoz a gazdáknak

– Eltelt az év fele. Mit lát eddig a gazdák szeme Bács-Kiskunban?

– Bár a néphagyomány szerint Péter-Pál napján, azaz június 29-én kezdődik az aratás hazánkban, a gazdák jelentős része július közepére végzett a gabonafélék betakarításával Bács-Kiskun vármegyében és országszerte. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően egymás után értek be a gabonák, így a gazdák folyamatosan arattak az elmúlt hetekben. A július második és harmadik hetében az extrém meleg időjárás következtében kialakult aszály miatt a kukorica és a napraforgó jelentős része kisült. A táblákat sok helyen az aszály után a jég is károsította, így elmondható, hogy a gazdák szeme nem sok jót lát a vármegyében.

– Milyen volt a gabonatermés ?

– A vármegye különböző részein változó a termésátlag, a Duna-melléki területeken valamivel magasabb, de összességében elmondható, hogy kevesebb termést arattak, mint tavaly. Ennek az oka többek között a téli és a tavaszi csapadék hiánya, valamint a kora tavaszi fagyos idő. A jelenlegi adatok szerint búzából 5,1 tonna, őszi árpából 5,3 tonna, repcéből 2 tonna körüli a hektáronkénti termésátlag. A rozsnál 2,4 tonna, a tritikálénál 4,2 tonna, a zabnál pedig 2,2 tonna hektáronkénti átlagot látunk. A gazdáknak ezek alapján nincs sok okuk az örömre. Ugyanis 2022-ben aszályos évünk volt, annak következtében a termés is gyengébb volt, de magasabb árral, 2023-ban a termés jó volt, viszont az ukrán gabona beáramlása következtében nagyon alacsony árral. Az idei évben a kettőnek a keveréke várható: átlag alatti termés és mérsékelt ár.

– Hogyan fizetett az idén a gyümölcs?

– A február végi, március eleji enyhébb időjárás előrébb hozta a gyümölcsösök rügyezését. Sajnálatos módon ezt áprilisban követte a már megszokott tavaszi fagy, ami következtében úgynevezett sávos fagyos területek alakultak ki a vármegyében. Volt olyan terület, ahol -9 fok körüli hőmérsékletet mértek, máshol pedig csak 0 fokot. Így a vármegyében változó termésmennyiségek alakultak ki. Vannak olyan táblák, ahol a gyümölcs 100%-a elfagyott – ez elsősorban a cseresznyét és a kajszit érintette. Összességében azok a gyümölcsösök, ahol kisebb mértékű volt a kár, ebben az évben 50-60%-os termést tudtak produkálni. Az enyhe tél és a melegebb tavasz következtében minden gyümölcsről elmondható, hogy 3-4 héttel korábban kezdődött a betakarításuk. Az idei évben érzékelhetően nagyobb volt a kereslet minden gyümölcsre, viszont az értékesítési árak nem változtak. Ez a gazdáknak nehézséget jelent, ugyanis a bekerülési költségek, növényvédő szerek, műtrágya, munkabér emelkedtek. Ennek tükrében a termelők egy részében felmerült, hogy kifizetődő-e az ágazat? Az idén a többi gyümölcshöz hasonlóan a dinnyeszezon is korábban kezdődött, ez azonban nem csak az időjárásnak, hanem a termelők által végrehajtott fejlesztéseknek volt köszönhető. Az elmúlt években az ország görögdinnyetermő területe folyamatosan nőtt, így idén a gazdák már közel 3300 hektárról takaríthatnak be termést. A sárgadinnyénél is hasonló a tendencia, ebben az évben 500 hektáros a termőterület nagysága, melynek közel harmada vármegyénkben található. Indokolt volt a dinnyetermő területek növekedése, ugyanis a kereslet évről évre nő. A július közepi jégvihar viszont rengeteg kárt okozott a Szentkirály környéki paradicsom- és dinnyetermesztőknek, a jég több tíz hektáron tönkre tette a termések nagy részét. 

– A hatalmas forróság hogyan befolyásolja az idei betakarítást? Termésátlagokat csökkentette -e?

–  Az aratás megkezdésekor tapasztalták meg a gazdák, hogy aszálykárosak a kalászos gabonák. Ez kihatással volt a termésátlagokra csakúgy, mint a termelési technológia, a talaj minősége és az esetleges öntözési lehetőség. Összességében elmondható, hogy a termésátlagok  jóval alacsonyabbak lettek a vártnál, ráadásul a felvásárlási árak sem megfelelőek a ráfordítás és a munka tekintetében. A július közepi szélsőséges időjárás a kukoricát és a napraforgót veszélyezteti leginkább. A gyengébb adottságú területeken szinte teljesen felsültek a táblák, de már a kötöttebb talajokon is megjelentek az aszály okozta károk. Ha nem enyhül az időjárás, az tömeges károkat fog eredményezni.

– Időnként óriási viharok csapnak le az országban. Hogy működik a jégkár csökkentő rendszer?

– A viharokra nincs ráhatásunk, viszont a jégkármérséklő rendszer működése rengeteg gazdának segít megóvni a termését évek óta. Röviden összefoglalva, az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására az egész országban jelen levő generátorok működésbe lépnek és ezüstjodid oldatot égetnek el. Ezt a hatóanyagot a Dél-Dunántúli régióban már 1991 óta használják jégkármérséklésre, rengeteg hatás- és környezettanulmány készült, amely azt támasztja alá, hogy sem a környezeti sem egészségügyi kockázatot nem jelent a használata. Ezek a molekulák a felhők felső rétegeibe jutva a meglévő jeget ugyan már nem hatástalanítják, de csökkentik a keletkező jégszemek méretét és mennyiségét is. Viszont a jégkármérséklő rendszer nagy biztonsággal 9 ezer méterig hatásos, így az extrém meleg időjárás következtében kialakuló, 12- 14 ezer méteren keletkező jég ellen alacsonyabb a hatásfoka. Így történt július közepén, amikor másfél hét 36-40 fokos időjárás után a vármegye keleti felében jelentős jégesők voltak. 

– Milyen szőlőtermésre lehet számítani?

– A kiskunsági borvidéken előreláthatólag 8-9 tonna/hektár termés várható átlagosan azokon a területeken, ahol nem történt fagykár. Kiskőrös környékén a termésmennyiség elérheti a 10 t/ha is. Jelenleg a várható termésátlagot még az aszály befolyásolhatja a vármegyében. A többi gyümölcshöz hasonlóan a szőlő érése is hamarabb várható, olyannyira, hogy már most megkezdődött a szüret Bács-Kiskunban.

– Milyen a korábbi évekhez képest az állatállomány alakulása?

– Jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre az idei adatok, de az elmondható, hogy az állatállományok hazánkban és az Európai Unióban is folyamatosan csökkentek az elmúlt években. A 2023. év végi adatok is ezt támasztják alá. Ugyan a vármegyében a sertések és a juhok száma az előző évek tendenciájával szemben emelkedett, de az anyaállatok számának emelkedése nem éri el a 4 százalékot. A szarvasmarhák száma évek óta fogy, az állomány közel 2 százalékot csökkent egy év alatt. A baromfi tekintetében jelentősebb állományvesztés mutatkozik, ugyanis megközelítőleg 30 százalékkal csökkent a tyúkok egyedszáma Bács-Kiskun vármegyében a 2022 december 1. és 2023 december 1. közötti időszakban.

–  Vannak-e öntözési lehetőségek ebben a hatalmas kánikulában? Könnyítéseket kapnak-e a gazdák?

–  Alapvetően a zöldség- és gyümölcstermesztőknél van lehetőség öntözésre, ők enélkül már gyakorlatilag nem is tudnának termelni. A szántóföldi gabonatermesztők többségénél nem lehet öntözni, mivel nincs kialakítva ennek a lehetősége. Azok a gazdák, akik rendelkeznek megfelelő technológiával és engedélyekkel, kapnak némi könnyítést az öntözéssel kapcsolatban. Továbbá azoknak a gazdáknak, akik kérnek engedélyt, most lehetőség van felszíni vizekből, gyorsított eljárásban engedélyt kapni öntözési célú vízkivételre. Hosszú távon mindenképpen szükséges jelentősebb központi források bevonása, állami beruházások a vízgazdálkodás terén, amiket a kamara is ösztönöz.