Gazdasági kérdésekről beszélgettek a térség vállalkozói Jánoshalmán

A Jánoshalmi és a Kiskunhalasi járások vállalkozóinak küldött meghívót a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara azért, hogy egy gazdaságfejlesztési fórumon kapjanak áttekintést az üzletemberek a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Előbb Czeller Zoltán, Jánoshalma polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Felvázolta Jánoshalma gazdasági helyzetét, majd dr. Renner Tamás, a BKMKIK alelnöke üdvözölte az üzletembereket. 

Arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a kontinensen és a világban egy komoly gazdaági átrendeződési folyamat szemtanúi lehetünk. A magyar gazdaság is ennek a folyamatnak a résztvevője, így a hazai szereplők alkalmazkodása minden cégnek elemi érdeke. A vármegyei iparkamara rendezvénye azt a célt szolgálja, hogy eljussanak az információk az üzletemberekhez – mondta a Renner Zrt. igazgatója.

Az alelnök után dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója vette át a szót, aki részletes előadásában bemutatta az ország elmúlt egy évének gazdasági helyzetét. Képet vázolt fel Bács-Kiskun vármegye fejlődéséről.

Mint mondta, az elmúlt hetekben a Kiskunmajsai és a Bácsalmási járásokban is részt vettek hasonló fórumokon, mivel ezek a területek a vármegye kevésbé fejlett térségei közé tartoznak. Felsorolta a vármegye gazdasági mutatóit, majd megemlítette, hogy a legfrissebb felmérések alapján az értelmiségi bérek átlaga bruttó 596 ezer, a fizikai dolgozóké pedig bruttó 409 ezer forint. Tavaly az infláció 17,6 százalékos volt, míg az idén 4,6, jövőre pedig valószínűleg 3,1 százalékos pénzromlásra lehet felkészülni. Tavaly a GDP visszaesett majdnem 1 százalékkal, az idén 2,4, jövőre pedig 3,1 százalékkal emelkedik ez az érték. Ebben az évben 395–400 forintos euróval lehet számolni, míg jövőre ez rosszabb lesz. Azaz nem kizárt annak a lehetősége, hogy akár 410–419 forintot is elkérnek majd egy euróért. Az importőröknek és az exportőröknek ezzel érdemes kalkulálniuk.

Szólt arról is, hogy bár tavaly közel nyolc százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, idén ez némileg növekedik. Bár a bérkiáramlás egy év alatt jelentősen emelkedett, a lakosság óvatosan költi a pénzét. A magyar helyzetet befolyásolja a német gazdaság, amely jelenleg gyengélkedik.

Az előadó szólt arról is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati vállalkozásoké. Ha ezen változtatnak, akkor az ország versenyképessége szemlátomást javulni fog. Bár az elmúlt több mint egy évtizedben egymillióval nőtt a munkában állók száma itthon, ennek a bővülésnek a hátterét azonban főleg az 55–74 év közötti munkavállalók biztosították.

Az előadó átadta a szót munkatársának, Kenyeres Lászlónak, az Egyensúly Intézet projektmenedzserének, aki a Jánoshalmi járást mutatta be. Szó esett a rendezvényen arról, hogy a térségben 25 kisvállalkozás, 2 középvállalkozás, míg 518 egyéni és 28 mikrocég működik. Ezek jelentős munkaadók, a sikereiktől függ a családok jóléte, jövője.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a vállalkozók. Ezen elhangzott a vállalkozók részéről, hogy bár kiváló földek vannak a térségben, a mezőgazdaság a padlón van. Az lenne jó, ha valaki tisztességesen integrálná a termelőket. Egy kereskedő azt mondta, hogy az agrárcégek tőle is vásárolnak, de leginkább Stihl fűrészt, hogy kivágják az ültetvényeket. Egy kozmetikus arról számolt be, hogy egyre több a kontár az ő területükön is. Volt olyan szolgáltató, aki arra panaszkodott, hogy a szektorukban bár egyre nagyobbak a kiadások – hangszórók, állványok vásárlása –, nincsenek megfelelő pályázatok, amelyek a fejlődésüket segítené. A vendégelőadók feljegyezték a vállalkozók hozzászólásait, hogy egy külön elemzőanyagban ezeket az illetékesek elé tárják.