A magyar tanyák jövője állt a bugaci konferencia középpontjában – galériával

A magyar tanyavilág a Kamra-túra Egyesület által végzett munka eredményeként számos települési értéktárba felvételt nyert már. Ugyanakkor az egyesület kezdeményezésére ez év áprilisától a Bács-Kiskun vármegyei értéktárban is szerepel – hangzott el a tanácskozás megnyitóján.   

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a tanyák a 17. század óta szerves részét képezik Magyarország kultúrtájának. A tanyavilág olyan társadalmi és gazdasági berendezkedés, olyan tradicionális érték, ami nem csak a múlt, hanem a jelen szerves része is és a mi generációnk felelőssége, hogy megőrizzük a tanyavilág értékeit a jövő Magyarországa számára – hangsúlyozta. 

A kamara elnöke hozzátette, 2010 után olyan fejlesztési hullám indult meg hazánkban, amely tanyákat is pozitívan érintette. 

Győrffy Balázs kiemelte: fontos a tanyák önfenntartó képességének, a tanyák élhetőségének növelése, amit a helyi termékek piacra juttatásával, a digitális elérés és a közlekedés fejlesztésével tudnak segíteni. A kamarai elnök szerint az egész nemzetgazdaság számára fontos, hogy minőségi élet, minőségi termelés legyen a tanyákon. 

Még ma is sokan élnek a bugaci tanyavilágban

Szabó László, a házigazda település polgármestere arról számolt be, hogy az elmúlt években történt infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően újra emelkedik a lakosság száma Bugacon. Ez a pozitív folyamat bel- és a külterületen egyaránt érezhető. Elmondta, Bugac ma is kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. A község közigazgatási területe 174 négyzetkilométer, ez háromszorosa Kalocsa város területének és majdnem akkora mint Baja közigazgatási területe. Ezért is elengedhetetlen és fontos egy olyan fejlett településközpont, amely szociálisan érzékeny a külterületen élők hétköznapjaival szemben. Úgy véli, csak akkor lehet a tanyasi élet megfelelő, ha a faluközpont ezt kiszolgálja. 

A polgármester arról is beszélt, hogy az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően több bugaci fiatal is sikeresen el tudta indítani gazdaságát. Ma már vármegyei szinten is példaértékű, amit megvalósítottak. 

Az agrárium megújítása a helyben maradást is szolgálja 

Papp Zsolt, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitikai Végrehajtásáért Felelős helyettes államtitkára a várható agrártámogatásokról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, a vidékfejlesztés legfontosabb célja, hogy olyan támogatások legyenek, amelyek biztosítják a helyben maradáshoz, a helyben megtermelhető biztos jövedelemhez, családalapításhoz, egyszerű vidéki élethez szükséges feltételek megteremtését.  

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, kivételesen jó helyzetben van a magyar agrárium, melynek fejlesztésére 2027-ig 5400 milliárd forint áll az ország rendelkezésre. Ennek nagy része a területalapú támogatásokra megy el. A pályázati támogatásokra 2900 milliárd forintot fordítanak. Ebből 2300 milliárd forint hazai költségvetésből biztosított, 600 milliárd uniós forrás. 

Papp Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatokat a napokban írják ki. Közel hetven féle pályázat szolgálja majd a magyar agrárium megújítását. 

Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun vármegyei önkormányzat alelnöke is arról beszélt, hogy a megyei önkormányzat is igyekszik minden lehetőséget megadni a kis települések, illetve a tanyasi gazdaságok támogatására. Mint mondta, a TOP Plusz keretében 110 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll Bács-Kiskun vármegye rendelkezésére. A felosztásnál arra törekednek, hogy minden település lakosság arányosan részesüljön ebből a keretből. Az alelnök reméli, hogy ebből olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek a tanyán élők helyzetén is javítanak. 

A konferencia résztvevői megismerhették továbbá Bugac értékeit, a tanya- és falugondnoki szolgálatok munkáját, a Tanyakollégium III. című kötet, a törteli helyi értéktárat, illetve Nagy István, törteli tanyai gazdálkodó előadásában a hagyományos tanyai gazdálkodást. Emellett pedig megkóstolhatták a homokháti gazdák termékeit.