Pusztított a pocok a dús kelésekben a Duna–Tisza közén

A Duna–Tisza köze szántóin, sokszáz hektáron pusztították el a pockok az ősszel kikelt kultúrnövényeket. A kártétel elsősorban a kötöttebb talajokon súlyos, ott a hol a rágcsálók kedvező körülményeket találnak az áttelelésre, szaporodásra. A feltúrt talajok foltokként jelennek meg a látképen, mivel Homokhátságon néhányszáz méterenként is váltakoznak a laza homokos és kemény fizikai állapotú termőföldek. Nagykőrös környékén kevésbé, ellenben például a törteli fekete földeken helyenként kénytelenek a gazdák ismét bevetni, valamilyen tavaszi növénnyel, a pocok pusztította táblákat.

Az ilyen váratlan többletköltségek megtérülése bizonytalan a jelenlegi gabonapiacon, a felvásárlási árak ugyanis alig mozdulnak a tavalyi alacsony szinthez képest.

– Az árpát, a tritikálét tonnánként 40–45 ezer forintért lehet értékesíteni, a búza ára 50–60 ezer forint körül mozog. A hektáronként 400 ezer forinthoz közelítő művelési költségeket nem lehet behozni ezeken az árakon. A búza esetében, bő termést figyelembe véve, legalább 65–70 ezer forint felvásárlási áron jutna a gazdáknak némi nyereség. Ez idő tájt kedvezőbbek a repcemagra tett árajánlatok. Ennek fő oka az, hogy megcsappantak az ukrajnai repcemag készletek. Jelenleg tonnánként 150–160 ezer forinttal kötik le a felvásárlók. Három tonna körüli termés esetén ebből az árból már juthat haszon a termesztőknek. A napraforgóra, a kukoricára egyelőre nem érkeztek ajánlatok – foglalta össze a gabonapiaci helyzetet Pesti Gábor a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

A felvásárlási árak körüli bizonytalanságban javíthatják valamelyest a kilátásokat a bőnek remélt hozamok. Úgy tűnik, a kalászosok és a repce megerősödött az enyhe télben, jelen állapotukban, eltekintve komolyabb időjárási károktól, úgy tűnik, megadják majd azt a termést, ami elvárható. A gazdakör alelnöke szerint azonban helyenként szembe tűnik a kultúrák elmaradottsága is.

– A vetést ősszel meglehetősen széles idősávban tudták ütemezni a termesztők. Ez meglátszik a kelések fejlettségén. A korábban bevetett táblákon a kalászosok bokrosodásban járnak. Ezért nagyon fontos az, hogy a vetemények kellő védelmet kapjanak. Ez idő tájt a szaporán növő gyomok, tyúkhúr, veronika félék irtása a feladat. Sok gazdaságban az őszi gyomírtást alkalmazzák, elejét véve a veszedelmes vad növények tavaszi burjánzásának. Drágább módszer, de megéri, mert ily módon sok tápanyagot, nedvességet mentenek meg a kultúrák számára. Készülni kell a repcefénybogár elleni védekezésre, a fejlettebb kalászosokon pedig megjelentek a lisztharmat, levélfoltosság kórokozói – mondta.

A homokhátsági gazdaságokban hozzá láttak a tavaszi vetemények számára a talajok előkészítéséhez. Helyenként a komposztáló üzemekből származó híg komposzttal pótolják a talajerőt. E szerves anyag különösen a műtrágyák nagymértékű megdrágulásának idején értékelődött fel a szántóföldeken.

– Azóta a műtrágyapiacon estek az árak, ezért a híg komposzt szerepe csökkent. Felhasználása azonban a nagyobb költség ellenére is indokolt lenne. Természetes eredetű, jelentős tápanyag tartalmával, hasznos mikróbákkal növeli a talajok minőségét – véleményezte a technológiát Pesti Gábor.