2022.09.09. 19:55
A paprikával szemléltették az agrárium kihívásait
A XXXI. Csíplek Kalocsa! Paprika- és Gasztrofesztivál nyitónapján, a városháza dísztermében tartott Agrár Hungarikum Kerekasztal konferencián tárgyalták szakértők a magyar mezőgazdaság helyzetét.
Balról: Pék Miklós, a Kalocsai Paprika Kutatóintézet munkatársa, Németh József, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. igazgatója, dr. Feldman Zsolt államtitkár, Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatója, Szabadi Árpád, a Szabadi Kft. ügyvezetője, Szigeti Tamás, a Kalocsai Öntözési Közösségek ügyvezetője.
Fotó: Gábor János
A pénteki fórumon dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár, Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatója, Németh József, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. igazgatója, Pék Miklós, a Kalocsai Paprika Kutatóintézet munkatársa, Szabadi Árpád, a Szabadi Kft. ügyvezetője és Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség ügyvezetője fejtegette a fűszerpaprika-termesztés lehetőségeit. A növény visszaszorulása aggasztó méreteket öltött és az egyazon tulajdonosi kör égisze alatt működő Kalocsai és Szegedi Fűszerpaprika Zrt. szerint a rezsiköltségek elszállása, valamint a kézi szedésű munkaerő drágulása sem válik majd hasznára az ágazatnak.
Németh József a beszélgetésben elmondta:
hazánk egyik legértékesebb fűszernövényét már csak 1500-1600 hektáron termelik, ami a 30 évvel ezelőtti terület harmada-negyede. A szakember úgy véli, a magyar fűszerpaprika a végnapjait éli, és egyelőre beláthatatlan, hogy mi fog történni vele, miután az igazán nagy gázáremelések is megjelennek a mindennapokban.
Elárulta, hogy egy jó időben kötött szerződésnek köszönhetően az ő cégei még 150 forintért veszik a gázt, de azok, akik nem kötötték le előre ezt az időszakot, 2022. október 1-jétől legalább ezer forintot fognak fizetni egy köbméterért. Ha lenne rá egyáltalán igény, nyers kilogrammonként 250-300 forintért végeznék a bérszárítást, de a költség 1500-1600 forintig emelkedhet, így ezzel a tevékenységgel már nem is számol. Hozzátette: ha mindez nem lenne elég, a kézi szedés költsége szintén kilőtt. Most már az értékesítési ár 40–60 százalékát viszi el. Kérdésre válaszolva kifejtette: annak ellenére, hogy jelenleg ilyen helyzetben van, a fűszerpaprikát akár 2000-2500 hektáron is megérné termeszteni, mert lehetne értékesíteni.
A 75 hektáron paprikát termesztő Szabadi Árpád azt az igényt fogalmazta meg a jelenlévő döntéshozók, így például Feldman Zsolt és Font Sándor honatya, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke felé, hogy első körben a piacvédelem terén kellene komoly lépéseket tenni. Más felszólaló részéről is elhangzott:
van olyan külföldi értékesítő, aki saját országának terményét adja itthon magyar fűszerpaprikaként, és az is sokat ront a hazai termesztők helyzetén, hogy Európából 30-40 éve kivont vegyszerekkel készült kínai termékek szintén megjelennek a polcokon. Szabó mindemellett közölte: a jégverés idén felére-harmadára csökkentette a betakarítható fűszerpaprika mennyiségét, szóval tényleg nagyon rájár a rúd a hungarikumok közé emelt termékre.
Feldman Zsolt a hallottakra reagálva megjegyezte: ha termékhamisítás vagy ehhez hasonló eset jut a termelők tudomására, nyomatékosan kéri, hogy arról tájékoztassák a hatóságokat. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a nehézségeken már igyekezett enyhíteni az állam: 8-10 éve létezik támogatás vetőmagbeszerzésre és szárításra.
Németh József ehhez fűzte hozzá később, hogy a paprikának jutó normatívák még mindig jelentősen elmaradnak ahhoz képest, ami például a bortermelőknek jut. A politikus mindenesetre javasolta a feldolgozásban érdekelt cégeknek, hogyha már most is készítenek például paprikakrémeket, -szószokat, -mártásokat és egyéb készítményeket, és látják, hogy kelendőbbek, mint a hagyományos őrlemények, akkor érdemes lenne ezeket erősíteniük a saját kínálatukban.
