A tavalyi esztendőhöz hasonlóan az idei sem tűnik ígéretesnek a méhészek számára

Mi az oka annak, hogy ilyen drága ez a hungarikumnak számító csemege? Haskó László soltvadkerti méhész, aki jól ismeri a méhek világát, és 43 évig a méhek egészségével is foglalkozott, azt mondja, a tavalyi év az akác számára gyenge volt. De az idei év sem túl ígéretes. Ő, aki 54 éve nevel méhcsaládokat, azt mondja, hogy a szárazság jelentős mértékű. A repce katasztrofálisan néz ki. Sok termelő azon gondolkozik, hogy kitárcsázza a növényt, mert nem volt elegendő csapadék a fejlődéséhez. Voltak olyan gazdák, akik nem is vetettek. 

Mint ismert, a repcéből különösen értékes mézet lehet készíteni, amelyet gyomorfájósok is fogyaszthatnak. 

A tavalyi rossz év után lehet, hogy az idei sem hoz túl jó akáctermést az Alföldön. Akácmézből szinte alig van a raktárakban, ezért is drága. Általában a méz árát befolyásolják a világpiaci események is, így például az ukrajnai háború is, mivel Kelet-Európa jelentős mézexportőrnek számít. 

Haskó László azt mondja, ha a háború leállna a jelenlegi területeken, akkor tudnának elegendő mézet termelni a keleti szomszédaink. Soltvadkerten 65 család foglalkozik méhészkedéssel. A szám nem tűnik kevésnek, de fogyóban a kedv és a létszám is, mivel sok főállású termelő visszament az eredeti szakmájába, ahol minden hónapban biztosan haza­viszi a 300-400 ezer forintot. Ettől függetlenül, akik megszállottjai a hivatásnak, már most készülnek arra, hogy a kaptárokkal kitelepüljenek. 

Haskó László a Dunántúlra jár a méhcsaládokkal, mások az északi hegyekbe viszik a kaptárokat. A jelenlegi helyzetről azt mondja, nem tudja, hogy a vízhiány miatt a virágok hogyan is fejlődnek ki, amelyeket megporoznak a méhek. Bár a repcével gondok lesznek, a napraforgó talán hozhatja a szükséges mennyiséget, ha az időjárás utoléri magát, vélte Haskó László soltvadkerti méhész. 

Bóna Zoltán keceli méhész azt mondja, ha sokalljuk az ötezer forintos akácmézet, akkor vásároljunk belőle, mert jövőre drágább lehet. 

Jelentős a méhpusztulás, az időjárás miatt nem is fejlődnek a családok. A szakember a császártöltési Vörös-mocsár melletti tanyán gondozza a családjait, illetve nevel másoknak is. Meglátása szerint a téli csapadékból legalább 150 milliméter maradt el az idén, amely befolyásolja a virágzást. A mocsár térségében szerencsére van elegendő víz, így az ott élő növényzet nem érzi meg az aszályt. Mint mondta, a környéken a felesége egy túra keretében több mint 170 gyógynövényt számolt össze. Ennek egy része virágzik, amelyekről a méhek gyűjtenek, s kiváló vegyes virágméz készül belőle. 

Egykilónyit fogyasztunk fejenként

Magyarországon egy átlagos évben 20–25 ezer tonna méz készül. Sajnos 2020-ban ez a szám 14 ezer körül alakult, igaz, 2017-ben 32 ezer tonnát készítettek a hazai szakemberek. Idehaza 20 ezer család foglalkozik fő- vagy mellékállásban méhészettel. 2019-ben 849 ezer méhcsaládot neveltek a hivatás szerelmesei. Egy-egy méhcsalád 15–20 kilónyi mézet termel egy optimális évben hazánkban. Idehaza évente átlagosan egykilónyi mézet fogyaszt egy-egy magyar állampolgár.