Alkalmazkodni kell majd a szélsőséges időjáráshoz Bács-Kiskunban is

– Kell-e attól tartanunk, hogy a növekvő nyári hőmérséklet miatt esetleg a szőlőültetvényeink kiszáradnak, tönkremennek? 

– Egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy az ültetvényeink egyik napról a másikra tönkremennének. A hőmérséklet, a nyári hőségnapok és forró napok számának növekedése csak egyik szelete a klímaváltozásnak. A magas hőmérséklet mellett a csapadék egyenetlen eloszlása, a nagy hőmérséklet-ingadozások, az egyre gyakrabban jelentkező tavaszi fagyok mind azt mutatják, hogy nyakunkon a változás folyamata. Ezek mind a szélsőséges időjárást jelzik. 

– A termelők kitűzhetik a fehér zászlót? 

– Nincs erről szó, bár a gazdák sokszor ezt úgy élik meg, mintha a megváltozott helyzet miatt kilátástalanná válna a termesztés. Pedig a fent felsorolt tényezőket lehet kompenzálni, de ehhez nagyon fegyelmezett termesztéstechnológiát kell követni. 

Az aggodalmuk jogos, főleg akkor, amikor a nagy hőséggel együtt hosszan tartó aszály párosul és a növény még a légkörből sem tud felvenni nedvességet. 

Nos, ekkor nagyon nagy a baj. Technológiai elemekkel, mint például a talajszerkezetet kímélő, vízmegtartást segítő talajműveléssel, tápanyag-utánpótlással, a növénykondíció növelésével és részleges öntözéssel lehet segíteni. Viszont azt gondolom, hogy a jelenlegi klímaváltozás ellenére sem kell tartani a szőlők tönkremenetelétől. A jelenleg jól ismert és kedvelt borszőlőfajták még sokáig velünk maradnak. 

– A Kiskunságban népszerűek a könnyed gyümölcsös borokat adó illatos szőlők. A termesztőik mit tehetnek? 

– Vegyünk egy illatos fajtát, például egy sauvignon blanc-t vagy az Irsai Olivért. Nem szabad lelevelezni, azaz a fürtöket a levelek takarásában kell hagyni, mert ekkor a tűző nap ellenére a bogyókban a savak kevésbé égnek el, és az illatanyag is jobban megmarad. Elképzelhető, hogy egyszer fajtaváltás lesz a térségben. Ez esetben az a szempont lesz az egyik meghatározó, hogy az adott szőlő mennyire ellenálló a betegségekkel szemben és mennyire aszálytűrő. 

– Melyekre gondol? 

– A lisztharmat, a peronoszpóra, a botritisz, a fekete­rothadás, az éghajlati változás mellett a kórokozók és a kártevők megjelenése a kihívás. Ha egyszer majd beindul egy fajtaváltási folyamat, akkor az innovatív rezisztens fajták lesznek azok, amelyek a fajtaváltásnál előtérbe kerülhetnek. Ilyen lehet a néró, a petra, a jázmin, a borsmenta, az andorszőlő és mások. A néró, melyből kiváló rozé készül, a jól ismert első generációs rezisztens fajták közé tartozik, ugyanakkor már a feketerothadásra nem elég ellenálló. 

– Mi lesz a klasszikus szőlőkkel, a cserszegi fűszeressel, az Irsai Olivérrel, vagy akár a kékfrankossal? 

– Azt gondolom, hogy ezek nem fognak eltűnni. Nagyobb lombozattal, vagy egy hűvösebb mikroklímában ezek a fajták megtalálják a helyüket. 

Fontos megjegyezni, hogy ma már nem annyira a cukortartalom a döntő a szüretidőpont meghatározásakor, hanem a savtartalom és a fenolos érettség. 

A magas cukortartalom magas alkoholtartalmat eredményez, mely a fogyasztó és az élvezet szempontjából nem előny. A savtartalom alakulása fontosabb, ez határozhatja meg majd a jövőben a szüret idejét. 

– Azzal, hogy délről északabbra tolódik át a szőlőtermesztés, lehetséges-e, hogy a fehér szőlőket lassan felváltja a kék szőlő? A déli országokban ugyanis a kék szőlők a divatosak. 

– Nekünk is vannak hagyományos kékszőlő-fajtáink, de például a syrah, mely az utóbbi években egyre inkább terjedőben van, tipikus melegkedvelő fajta. Az ország más tájékán, mint Villányban vagy akár Szekszárdon egyre többen telepítik a népszerű bort adó szőlőt. 

– Ha feljön a mediterrán éghajlat, akkor elképzelhető, hogy a Kárpátokon túl is termesztenek majd szőlőt? 

– Lengyelországban már léteznek szőlőtelepítések, sőt kutatóintézet is vizsgálja a szőlőfajtákat. Érdekességként említem, hogy már termelnek például biancát és nérót is. Sőt, a skandináv országokban is megjelentek új ültetvények. Angliában is művelnek újra szőlőt, ott már a rómaiak idején termelték a bor alapanyagát. 

– A telünk nagyon enyhe, milyen problémát vet fel, ha nem változik hidegre az időjárás? 

– Most még a szőlő mélynyugalmi állapotban van, minimális a nedvkeringése, de ez a meleg hatására megváltozhat, ami korai kihajtáshoz vezet. Ebben az esetben egy drasztikus lehűléskor károsodhat a növény. Ez az egyik gond, a másik pedig az, hogy a kórokozók és a kártevők áttelelnek. A tél nem tudja gyéríteni ezeket, így nagy erővel fognak fertőzni a kihajtást követő hónapokban.