Sikeres volt a próbaüzem a jánoshalmi gyümölcsfeldolgozóban

A térség és ezen belül Jánoshalma jelentős gyümölcstermelői hagyományaira alapozza az önkormányzat a projektet, amely a város szélén, a volt honvédségi laktanya területén létrejövő ipari parkban valósul meg.

– Felismerve, hogy az értékesítés tekintetében egyre nagyobb a feldolgozottság és a tárolókapacitás jelentősége, Agrár­logisztikai Központot hozunk létre, melynek keretében egy gyümölcsfeldolgozó és egy hűtőház épül. A megvalósításhoz az önkormányzat a Széchenyi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert forrást. Ehhez előbb az ipari park fejlesztését valósítottuk meg 250 millió forintból, szintén TOP-os forrás révén, majd 2020-ban kezdődhetett az Agrárlogisztikai Központ építése, 250 millió forintból a gyümölcsfeldolgozó üzem és gépsor került kialakításra, és mintegy 659 millió forintból a hűtőház épül meg – foglalta össze Kovács József alpolgármester, aki kiemelte, hogy a program megvalósításában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. is közreműködik.

Hozzátette: a hűtőház mintegy 1400 négyzetméter alapterületű, könnyű acélvázas szerkezetű építmény lesz. Ezen belül 720 négyzetméter hűtőkamratérrel rendelkezik majd, és 420 négyzetméter szabadon használható tér kerül kialakításra benne. Hat hűtőkamra lesz az épületben, ebből négy normál hűtéssel fog üzemelni és kettő kamra gyorshűtésre is alkalmas lesz. Valamennyi kamra megfelelő lesz a téli alma tárolására és a gyümölcsök hosszabb tárolására is, összesen 1050 tonna mennyiségig – sorolta a létesítmény műszaki adottságait.

A már elkészült gyümölcsfeldolgozóról a városvezető elmondta, hogy 440 négyzetméter alapterületű, amelyben korszerű technológiai gépek biztosítják a hatékony zöldség- és gyümölcsfeldolgozást, ami a térség termőhelyi adottságaira, a meglévő szaktudásbázisra építve komoly előrelépést jelent a város életében.

Kifejtette: a technológiai gépek beszerelése megtörtént, az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak csillogók az új, többségében magyar gyártású eszközök, hanem percízen és biztonságosan is működnek.

A gépsorokat a szerda délelőtti bemutatón működés közben is megnézhették a meghívottak, látható volt, hogy a beszállított almából hogy lesz gyümölcslé.

Az alpolgármester tájékoztatójából kiderült az is, hogy a gépek 1500 kilogramm gyümölcsöt tudnak majd feldolgozni óránként, amely egyben hozzávetőleg 950 ezer liter gyümölcslé hőkezelését is jelenti óránként.

A gyártott gyümölcslé csomagolására is alkalmas az üzem, különböző formájú, méretű és technológiájú kiszerelésben, üvegbe vagy dobozba történik a töltés, majd a zárás és címkézés. A várhatóan jövőre induló üzem tervezett munkaerőigénye hat fő lesz – részletezte Kovács József.

Az üzemeltetés lehetőségeiről szólva az alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat azt szeretné, ha maguk a termelők működtetnék. A napi működés megteremtéséhez további mintegy 250 millió forintra lesz még szükség, egyéb kiegészítő eszközök, munkagépek beszerzéséhez – közölte az alpolgármester.

Bányai Gábor, a térség (Fidesz–­KDNP) országgyűlési képviselője az üzem bemutatóján elmondta, hogy az elkészült tervek és a megvalósuló fejlesztések egy újrakezdés lehetőségét kínálják. Kifejtette: további beruházásokban gondolkodik az önkormányzat, egy harmincezer tonna éves kapacitású zöldség-gyümölcs tároló és feldolgozó központot szeretnének hosszú távon kialakítani. Ennek az első üteme a mostani fejlesztés.

A megállapodás már megtörtént Magyarország Kormányával a most készülő hűtőház négy-ötszörös kapacitásnövelésére a későbbiekben, valamint, ha szükséges, a feldolgozóüzem további bővítésére is – jelentette ki a képviselő, aki szerint a tervezett későbbi beruházással a bácskai és a Halas környéki termelők a térség természeti adottságaival képesek lennének akár egymillió ember számára alapélelmiszert előállítani.

Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke – csatlakozva a Bányai Gábor által vázolt elképzelésekhez – úgy fogalmazott, hogy jól szemlélteti, miként lehetne minél jobban kihasználni a megye adottságait annak érdekében, hogy az itteni termelők erősödjenek az önellátásban, a gazdasági fejlődőképességüket fenn tudják tartani, helyben munkahelyet teremteni, ezzel pedig a településeket és a térséget stabilan tartani.