Idén sok nehézséggel találták szembe magukat a gazdák

Az idén azok jártak jól, akiknek bodzájuk van. Pontosabban csak azok a bodzatermesztők, akiknek nem Kecel déli részén, hanem a soltvadkerti országút környékén terem az ültetvényük. Azt csak sejteni lehet, hogy miért emelkedett az egekbe a bogyós termés ára. Néhány éve, amikor 60–80 forint volt, szinte nem érte meg leszedni, olyannyira nem, hogy a tolvajok sem jártak ki éjjel megdézsmálni az ültetvényeket. Tavaly már 400–500, az idén 500–630 forint körül mozgott a kilogrammonkénti ár. Hogy most miért is keresett a gyümölcs? Állítólag a pandémia ellen lehet jól felhasználni a bogyók tartalmát, de Kecelen azt mondják, hogy a kínai cékla leve nem vált be az élelmiszerek festékanyagának, így a bodza mellett döntöttek a nyugati országokban. Magyarországon 6400, míg Kecelen 420 hektáron termesztenek bodzát. Akinek ebből van elegendő, az most jól járt.

A szőlőtermesztők nem ennyire. Ők ugyanis a tavalyihoz közeli áron kell, hogy eladják a termést.

Az egyik borászat vezetőjétől megkérdezték, miért ilyen alacsony áron veszi a szőlőt, az meg azt válaszolta: mert te hozod hozzám, nem pedig én megyek érte.

A kiszolgáltatottsághoz annyit, hogy tavasszal a fagy csipkedte, június 25-én este 10 óra körül pedig egy 13 kilométer hosszú 3 kilométer széles szupercella borotválta le a Keceltől délre eső területek ültetvényeinek nagy részét, köztük a meggyeseket, a szilvásokat is. Csóka Mihály, aki jelentős szőlőültetvényt visz, azt mondja, hogy ennek fele sem tréfa, muszáj biztosítást kötni a szőlőkre, amit 16 hektáron termeszt. Ebből 13 hektáron 10–20 százaléknyi fürtöt hagyott a vihar.

A meggyfái sem jártak jobban, a termésüket ugyanis agyonvágta a szupercella. Herczeg Imre szőlőtermelőnek a vihar soronként háromnegyed vödörnyi biancát hagyott az egyik ültetvényében. Ugyan több maradt volna, de azt meg az aszály vitte el.

Ez utóbbit erősíti meg Kornóczi János hegyközségi elnök, aki azt mondta, hogy a bodza esetében ugyan jók voltak az árak, de volt olyan ültetvény, ahol a korábbi hektáronkénti 170 mázsa helyett úgy 60 mázsányi maradt a forróság miatt. Azt mondja, hogy öntözés nélkül nincs jövője a térségben a gyümölcstermesztésnek. Csóka Mihály ehhez hozzátette, hogy a légköri aszálytól nagyon szenvedtek a gyümölcsösök. Többször ugyanis afrikai eredetű forróság tikkasztotta a növényeket.

Ádámné Erzsébet, akinek a családja is gyümölcstermesztéssel foglalkozik, azt mondta, hogy az időjárás mellett egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő munkaerő megtalálása. Kérdés persze az, hogy gond-e a munkanélküliség a településen. A munkaügyi központ szerint 251 állástalant tartottak számon a városban, augusztusban. Közülük 107 ügyfélnek egy év óta nincs hivatalos pénzkereseti tevékenysége. Mivel gond a kétkezi munkások hiánya, ezért Erdélyből érkeznek emberek évek óta. De már azok sem a régi megbízható szüretelők. Az első érkező hullám volt a legszorgosabb sok évvel ezelőtt, de ők már Nyugat–Európában dolgoznak több pénzért. Kecelen nettó 1200 forint a napszámos átlagbér óránként, de az egyik gazdánál már feljebb akarták srófolni a bérüket, aki kijelentette, hogy a szőlő nem bír el többet.

A vendégmunkások rátromfoltak. Mint mondták,

a rokonok Franciaországban annyiért szedik a szőlőt, mint itt a felvásárlási ár, lehet jövőre meg sem állnak a Rajnán túlig.

Mit lehet tenni? Látva a gazdák, hogy ilyen felvásárlási árnál nehéz szorgalmas munkaerőt kapni évről évre, a gépi szüret felé fordulnak. Herczeg Imre úgy számol, hogy egy nap négymázsányi szőlőt szed le egy ember, ha egy hektáron 120 mázsa terem, akkor 30 dolgozó áll be a sorokba. Benedeczki János géppel szüretel sokaknak Kecelen.

A szőlőkombájnnal egy nap akár hat hektár is leszüretelhető, feltéve, hogy a parcellák nincsenek távol egymástól, és nagyobb összefüggő területűek. Így 180 ember teljesítménye váltható ki. Míg egy hektár kézi szüret úgy 300 ezer forintba kerül, addig 50 ezer forint plusz áfa a gépi szüret. Nincs kínlódás, nincs adminisztráció, nem kell piszkálni az embereket, hogy gyorsabban dolgozzanak, nem kell kávéztatni őket, nem eszi az ideget a gazda. Az idén a felvásárlási árak alapvetően nem változtak, miközben ahogy a gazdák mondják, a növényvédő szerek ára jelentősen emelkedett, a gázolajé szintén araszol felfelé.

Alacsony árak

A szőlő ára alacsony: a cserszegi fűszeres ára 95 forint, az alettáé 80, a bianca 75–80, a zweigelt 100, a zöld velteliniért 100, a rizlingszilvániért 100 forintot adtak a múlt héten Kecelen. Ha az Európai Unió nem adná a földalapú támogatást és az agrár-környezetgazdálkodási támogatást, akkor lehet, hogy nem érné meg szőlészkedni. Kérdés csak az, hogy a nyugat-európai adófizetők pénze ha egyszer elfogy, mi lesz az ültetvényes gazdálkodással.