Kétszer is sanyargatta idén a gyümölcsösöket az időjárás

Kétszer is sanyargatta idén a gyümölcsfákat az időjárás. Az enyhe télutón hamar megindult a nedvkeringés a növényekben, ezért a kései fagyok Bács-Kiskun megye több körzetében elvitték a csonthéjasok termőrügyeinek jelentős részét. Tavasszal pedig a sokáig kitartó, az évszakhoz képest hűvös időjárás ugyancsak pusztított az amúgy is gyéren virágzó gyümölcsösökben, köztük a cseresznyésekben, meggyesekben.

– Az Érdi bőtermő hozama nálunk közepesnek mutatkozik, ennél a fajtánál a fagyok szedték le a termés egy részét. Az elvárhatónál ugyancsak kevesebbet ígér az Újfehértói fürtös. Annak termőrügyei túlélték ugyan a fagyokat, azonban a virágzáskori hidegben megfáztak a terméskezdemények, sőt, a méhek sem jártak, ezért gyenge lett e fajta termékenyülése, sok szem gyufafej nagyságban hullott a földre – ismertette gyümölcsöse állapotát Füle Zoltán nagykőrösi gazdálkodó.

Sokszor az esőzések is tönkreteszik a termést

A családi birtokon a napokban látnak hozzá a Bigarreau Burlat cseresznye szüreteléséhez.

– Általában másfél, két hetet késik idén a cseresznye, hasonlóan a meggy is. Az Érdi bőtermőre pedig majd csak június 20-a után kerülhet sor nálunk – jelezte Füle Zoltán. Bács-Kiskun és Dél-Pest megyét együttvéve összesen mintegy 400 hektáron termesztik a cseresznyét a KSH adatai szerint. Ez a termőfelület körülbelül 12 százaléka az országosnak, vagyis ez a gyümölcs komoly tényező a fajok választékában a Homokhátságon.

Az utóbbi években fajtaváltás kezdődött, ugyanis a koraiak nem váltak be ezen a tájon. Olykor az esőzések teszik azokat tönkre, kirepednek a szemek.

A szüretet, nem számítva a néhány kevésbé jelentős korai fajtát, a Bigarreau Burlat indítja. A hazánkban régóta kedvelt Germersdorfi óriás aránya jelenleg is 20 százalékon áll a statisztikai adatok szerint, 10 százalékot tesz ki a Bigarreau Burlat és a Van, továbbá 25 százalékot a Margit, a Katalin, a Linda.

Magas áron kapható a cseresznye

A vásárlók jellemzően a nagyméretű, fényes és sötétpiros színű cseresznyét keresik, ezért az ilyen tulajdonságokkal bíró magyar nemesítésű Carmen, a Kordia és a Regina fajták is egyre inkább helyet kérnek a termesztésben. Az idei szüretkor, úgy néz ki, már az is komoly teljesítmény a kertészektől, hogy bármely fajtából elegendő minőségi cseresznyét juttassanak majd a piacokra. Mondani sem kell, az ára is felszökött az előző évekhez képest, igaz, a kecskeméti vásárcsarnokban már a tavalyi szüret elején, a gyümölcsből szintén szűkös időszakban is elkértek érte kilónként 1500 forintot, nagyjából annyit, mint most.

– Tőlünk egy helyi hűtőház vásárolja meg a gyümölcsöt. Még nem tudjuk, mennyit adnak a cseresznyéért, rendszerint a beszállításkor közlik velünk az árat. Úgy véljük, idén is megegyezünk majd velük, a cseresznyével biztosan, mert van rá kereslet, valószínűleg nem marad a termesztők nyakán – mondta Füle Zoltán.

Kevés a munkaerő a szüretnél

A gyümölcsös gazdaságokban alighanem a szüret a legnehezebben megszervezhető feladat. Kevés hozzá a munkaerő, legalábbis általában erre panaszkodnak a gazdálkodók. A kisebb gazdaságokban többnyire össze tudják állítani a munkacsapatot, amikor arra szükség van.

– Nálunk sok év óta visszatérő napszámosok szüretelnek. Fontos körülmény az, hogy lehetőleg minél hosszabb ideig foglalkoztassuk őket. Több fajta, korai, kései cseresznyével el tudjuk húzni a szüret idejét, de még így is alakulnak ki üresjárati napok. Ezért idén vetettünk zöldborsót, amelynek szedését beosztjuk azokra a napokra, amikor épp nincs munka a gyümölcsösben – magyarázta a munkaszervezést Füle Zoltán.