Az idei év sem kedvez az akácmézet készítőknek

Hetedik éve hungarikum az akácméz. Arany színe és a beltartalmi értéke miatt válhatott a legnépszerűbb mézzé idehaza. Az idén a fagyok miatt azonban csak kevés mézet készíthetnek a méhészek. A zimankó ugyanis elvitte az akácosok virágait. A helyzet hasonló a tavalyihoz, amikor 80 százalékos volt a fagyás mértéke. A becslések szerint az idén szintén hasonló lesz a helyzet.

A fagy előtt 2800–3500 forint körül mozgott egykilónyi akácméz ára.

Ez hamarosan változni fog, érdemes tehát bevásárolni az ínyencségből, mivel elvileg korlátlan ideig eltartható. Hogy mennyi lesz az ára? A neten kilónkénti 4000–5000 forintos összeggel riogatják a vásárlókat. Legalább is arról lehet olvasni, hogy a boltokban ehhez közelíthet az ára. Talán nem is ok nélkül.

Bóna Zoltán keceli méhész azt mondja, hogy az áprilisi –7 Celsius-fokos hidegben szinte katasztrófa érte az akácosokat. Ráadásul a hideg kavargott, így a legmagasabb fa virágát is elpusztította. Az országban akár 80 százalékos is lehet a kár mértéke. Mint mondta, a boltokban drága lesz a termék, de a kistermelőknél talán nem lesz akkora az emelkedés mértéke.

Bóna Zoltán úgy vélekedik, hogy az idei tavasz igen kiszámíthatatlan. A hideg időjárás miatt a méhészek sokat dolgoztak a kis rovarok megerősítéséért. Ettől függetlenül méhpusztulás és méhlegyengülés tapasztalható nagyon sok gazdánál. Ahol azonban viszonylag jó idő volt az elmúlt hetekben, ott közepes mennyiségű repcemézre számíthat a termelő. Gondot jelent az is, hogy például selyemfűből is egyre kevesebb van a határban, ezt a növényt ugyanis tájidegenként kezelik a mezőgazdászok. Pedig gyulladáscsökkentő és vérnyomás-szabályozó szerepe van ennek a mézfajtának.

Régen 20–30 kilót is pergettek a méhészek, most jó, ha öt kiló összejön.

A szakemberek bíznak a napraforgóban, hogy onnét sokat gyűjtenek majd a családok, de ott is baj van. A magas olajsavtartalmú napraforgók ugyanis nem nagyon mézelnek. Egyre több termelő ilyet vet, mert mázsánkén akár egy ezressel is többet kap érte a gazda.

Bóna Zoltán azt mondja, hogy szerencséjére a Vörös-mocsárban működő méhészetének jelentős tartalékot ad a nemzeti parkban nyáron virágzó vadvirágok tömege. Azokat porozzák be a méhei és különleges vegyes mézhez szállítják az alapanyagot a kedves kis rovarjai. De abban bízik, hogy az akác másodvirágzása megtörténik és a sarjvirág biztosít alapanyagot az akácmézhez. Azt is reméli, hogy idén a napraforgó kihúzza a bajból a méhészeket.

Haskó László soltvadkerti méhész sok évtizede óta foglalkozik a méhekkel. Mint mondta, kollégái is árgus szemekkel figyelik az akácfák tetejét, ahol a másodvirágzás megtörténhet, de nem sok jóra számítanak. Mivel idehaza nagyon árérzékenyek a vevők, lehet, hogyha drágább lesz a méz, akkor kevesebbet fogyasztanak, de nem mondanak le róla. Elmondása szerint, ha akácból kevesebb lesz, akkor érdemes repcét fogyasztania a vásárlóknak, ebből lesz elegendő. Érzékeny gyomrúak is fogyaszthatják, gyulladáscsökkentő, immunerősítő. Amikor kristályosodik, egyben krémesedik is, ezért kedvelik a baltikumi országokban, mert kenyérre lehet kenni.

Mint mondta a hársméz is kuriózum, akárcsak a vaddohány. Ez utóbbit éveken keresztül annyiért vették, mint az akácot, de sajnos ma már alig egy-két kilónyit lehet begyűjteni. Haskó László véleménye szerint nemcsak az alföldi akácosok virágai lettek oda, de a bakonyi és a nógrádi fákat sem kímélhette a hideg. Ő a Bakonyba jár fel a méhcsaládjaival, de nem sok jóval biztatnak a Dunántúlról érkező hírek.

Jó néhányan felhagytak a méhészkedéssel

Haskó László tapasztalata szerint a szakmai utánpótlás egyre gyérebb az országban. A fiatalok közül, akik korábban főállásban vagy akár kiegészítőként méhészkedtek, sokan abbahagyták a munkát. Ha volt jó szakmájuk, akkor visszamentek főállásba. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján az apróhirdetéseknél például a méhcsaládok kategóriájában 425 felhívás olvasható. Nagyon sokan szeretnének megszabadulni a méhcsaládjaiktól, vagy eszközeiktől, járműveiktől. Manapság ugyanis nem olyan kifizetődő a méhészkedés, mint akár 10–20 éve volt. Ma úgy 1 kilónyi mézet fogyaszt el egy ember egy évben idehaza. Az uniós átlag ennél 70 százalékkal magasabb.