2021.04.17. 15:30
Sokba kerül a szárazság a homokhátsági gazdáknak
A Duna–Tisza köze gazdaságaiban javarészt elvetették a tavaszi búzát, árpát, zabot, kölest. Gyakran porfelhőben haladtak a gépek.
A Homokhátságon februártól április elejéig porzott a szántóföld
Forrás: Munkatársunktól
Az őszi vetésű növények, például Bács-Kiskun megye északi részén, Dél-Pest megyében már láthatóan megsínylették a vízhiányt, gyengén bokrosodtak az őszi kalászosok. Különösen a repce szomjazott. Épp ez idő tájt, virágzásakor igényli a legtöbb vizet, amiből eddig minimális jutott neki. A növények érzik a veszélyt, alig hozzák az oldalhajtásaikat. Az idei csapadékösszeg alapján számolva, áprilisban legalább 100 milliméter esőre lenne szükség a szántóföldeken. Április elején kevesebb mint 20 milliméter hullott.
– A tavaszi fejtrágyát március elején kiadták a gazdák, de február óta nem kapott a föld bemosócsapadékot. Összességében a gazdasági kár még nem látható tisztán, de az bizonyos, ha a növények vegetációjához továbbra is kevés víz jut, azzal súlyos veszteségek keletkeznek a szántókon
– jelezte Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke.
A 2004 óta hivatalosan is félsivataggá nyilvánított Homokhátságon az utóbbi években több szakmai tanácskozáson, például Cegléden is, Nyársapáton is, foglalkoztak a térség vízellátásának kérdéseivel. E fórumokon is elhangzott példaként: Felső-Kiskunságban, vagy a Homokhátság természeti jegyeit szintúgy magán viselő Dél-Pest megyei térségben a kiszáradás, esetenként a belvíz döntően meghatározza a mezőgazdálkodás eredményességét. A vízgazdálkodás fejlesztése, a szakmai körökben elsősorban hangsúlyozott helyi víztározók nagyobb kihasználása, illetve újabbak létesítése, a vízelosztás infrastruktúrájának bővítése úgy tűnik, sínre került. Idén „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” címen írtak ki pályázatot központi támogatásra. Télen, tavasszal már lezajlott két benyújtási ciklus, a most készülő pályázatokat június 4-ig adhatják be a gazdák.
Attól függően, hogy egyénileg, vagy kollektívában akarják megvalósítani az öntözésfejlesztéseket, a költségek 50–70%-át vissza nem térítendő támogatásként kapják meg az igénylők.
Ahol nem jutnak felszíni öntözővízhez, egy-egy kút költsége eléri a 3 millió forintot, az öntözőberendezések ára pedig közelít a 10 millióhoz. Sokan nem bánják a költséget, csak már legyen vizük. Ám akadnak gazdák, akik még pénzzel sem juthatnak hozzá.
– Több éven át vártuk a támogatási források megnyitását, azonban nem minden gazdálkodó tud élni a lehetőséggel. Sajnos, a Natura 2000 besorolású területeken jogszabály tiltja az öntözési rendszer megvalósítását. A mi gazdaságunk is ebbe a körbe tartozik, hiába törekszünk öntözőrendszer létesítésére, nem tehetjük meg. Számunkra érthetetlen, hogy a természetvédelmi területeket miért vonták ki a fejlesztésből. Dél-Pest megyében viszonylag sokan művelünk ebbe a minősítésbe tartozó földeket, s bizony, nyaranként nagy szükségünk lenne a csapadékot pótló vízre – említette az öntözésfejlesztés helyenkénti akadályát Horváth Norbert nagykőrösi családi gazdálkodó.