Folyamatosan drágul a dió, de a minőséget érdemes megfizetni

Közel tíz évvel ezelőtt érkezett országunkba Amerikából a diótermelők rémálma, a dióburok-fúrólégy. Ez az apró lény évről évre megkeseríti a termelők és a diókedvelők életét, hiszen míg előbbi a kereslettel, a betakarítással és a növényvédelemmel, úgy a vásárlók zöme a megnövekedett árakkal küzd.

Egy kecskeméti őstermelő elmondása szerint az árnövekedés az elmúlt évekhez képest nem több 5-10 százaléknál, ám ekkora mértékű emelkedés valójában az eddigi évek mindegyikére jellemző volt.

– Évről évre nő az ár, ami jelenleg 2600 és 4000 forint között mozog kilónként. A minőségi dió ára ennél is magasabb, eléri akár az 5000-6000 forintot is, de véleményem szerint határ a csillagos ég – ismertette a számokat a neve elhallgatását kérő őstermelő.

Mint megtudtuk, az árnövekedést a különböző gombabetegségek, az időjárási körülmények és legfőképp a burok-fúrólégy jelenléte okozza. Az őstermelő szerint ez mind jelentős minőségromlást eredményez, ami abban nyilvánul meg, hogy nincsenek már szép, hófehér diók, amelyek korábban voltak és a méretük is kisebb lett.

– Nekem régóta megvan a kialakult vásárlói köröm, akik panasz nélkül visszajárnak hozzám, hiszen a körülményekhez mérten igyekszem megtartani a minőséget, így szerencsére nálam nincs probléma a kereslettel – tette hozzá az éppen vásárlókat fogadó árus.

Véleménye szerint a

„luxus lesz idén a diós bejgli

kijelentés erős, hisz csak a kialakult helyzetből fakadó, árnövekedés körüli felhajtás mondatja ezt az emberekkel, nem a józan ész.

– Amíg az emberek képesek egy benzinkúton 600 forintot fizetni a kávéért, akkor a dióért, vagy akár a mézért miért ne tehetnék? És mégis, sokan már a 3000 forint körüli árakat is cifra szavakkal illetik. Ugyanakkor van egy olyan vásárlóréteg is, akik az 5000 forintot is kifizetik a minőségi termékért – részletezte az őstermelő, majd hozzátette: szinte mindenki aggályokkal érkezik a piacra, a dió árát látva pedig fogják a fejüket, és elégedetlenkedve jelentik ki, hogy idén sem esznek diós bejglit.

A termelő szerint ugyanakkor továbbra is várható árnövekedés, hiszen a burok-fúrólégy jelen van, és ez az elkövetkezendő években sem fog változni. Ez nagy veszélyt jelent a dióárusokra, hiszen ha nem lesz mit piacra vinni, akkor könnyedén tönkremehetnek.

Mit lehet tenni?

A nyugati dióburok-fúrólégy a dió zöld burkát, és nem magát a termést fúrja, ezáltal a külső burok rászárad a dióra, ennek következményeképpen pedig a dió vagy éretlenül esik le, vagy a későbbiek során sem lehet majd eltávolítani róla a zöld burkot. Innentől kezdve a dió gyakorlatilag értékesíthetetlen lesz, hiszen jóval kisebbé, és kevésbé jóízűvé válik.

Morva Tamás növényorvos szerint a fúrólégy ellen állandó és szervezett növényvédelemmel kell fellépni, magyarán: permetezni kell, jóval többet, mint eddig.

– A problémát nem a növényvédelmi módszerek és készítmények hiánya okozza, hanem az, hogy a diófák mérete (körülbelül 6-8 méter) miatt a hatóanyagot szinte lehetetlen minden szükséges területre eljuttatni – ismertette a probléma forrását a növényorvos.

A diófák permetezése eddig egyáltalán, vagy csekély számban volt csak indokolt, ám jelenleg, a fúrólégy jelenléte miatt az évi 8-10 alkalom is szükséges lenne.

– Ez egy invazív faj, és mivel nem őshonos, nem igazán van rá természetes ellenség, többek között ezért van szükség a megfelelő védekezésre. A folyamatot egyébként úgy indítják, hogy a fák déli oldalára egy sárga, ragadós lapot helyeznek fel, amely odavonzza a legyeket. Ezt követően megjelenésüktől számítva 10-14 naponként kell rovarölős kezelést alkalmazni – tette hozzá Morva Tamás.

A legnagyobb problémát tehát az átfújhatatlanság, és nem a védekező tevékenységek megfizethetetlensége okozza.

A termelők nem tudják megfelelően védeni fáikat, ezért csökken a termésmennyiség, az árnövekedést pedig ez a folyamat eredményezi. A fúrólégy márpedig magától nem fog eltűnni, így minden diószezonban számolniuk kell velük a termelőknek.

Morva Tamás növényorvos a megoldást abban látja, ha a permetezőgépeken módosításokat végeznek, az ültetvényeket pedig törpésítettekre cserélik fel, amelyek könnyen kezelhetőek, ezáltal megóvható a fák egészsége.

– Termesztéstechnológiai változásokra lesz szükség, továbbá nagyobb figyelmet kell majd fordítani a növényvédelemre, még ha a diónál eddig nem is volt erre szükség. Ez azonban továbbra is növelni fogja a dió árát. A régi típusú dióültetvények véleményem szerint szinte halálra vannak ítélve. Ha eljutunk arra a pontra, hogy az ültetvények lecserélődnek, modernebb fákat ültetnek, és nagyobb lesz a termékbiztonság, akkor körülbelül 5-7 év múlva következhet be egy stabilabb újratermelés, de addig még hosszú az út – mondta el Morva Tamás, kecskeméti növényorvos.

Rengeteg panasz érkezik

Egy kecskeméti termelő elmondása szerint rengetegen panaszkodnak az olcsó áron vett, rossz minőségű diókra. Bár ő egy személyben nem tud fellépni a főként idősebb vásárlók átverése ellen, szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy hiába kecsegtetnek egyes árusok 3000 forint alatti árakkal, a dió sok esetben dohos, rossz minőségű, ehetetlen, morzsás. Szerinte érdemes megfizetni a minőséget, és mindenképpen célszerű kóstolni, mielőtt választunk.