Mintaprojektet adott át az agrárminiszer Hartán

A tárcavezető egy évenként 17 milliárd forintba kerülő kormányzati program részét képező beruházást zárt le Harta Kiskékes elnevezésű külterületének szivattyútelepén, pénteken. Dr. Nagy István az avatóünnepségen hangsúlyozta: a most átadott mintaprojekt nem csak a helyi gazdálkodók számára létkérdés, hanem a hozzájuk hasonlóan öntözési gondokkal küzdő termelőknek is, akiknek a földjeit szintén kellő mennyiségű vízhez kell juttatni. Elemi kérdés az ország öntözött termőterületeinek növelése, fejtegette, arra utalva, hogy jelenleg a szántók mindössze egy-két százalékán (kb. 87,5 ezer hektáron) biztosított a folyamatos ellátás. Ezt a termelésbiztonság megteremtéséért pár éven belül a többszörösére kell növelni, tűzte ki a célt.

Az avatáson vendéglátóként jelen lévő Szikszai Tamás, a szivattyútelepet működtető és a helyi gazdákat vízzel ellátó Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója „rekordgyorsaságúnak” nevezte az állami beruházás kivitelezését, aminek köszönhetően most már „akadálytalanul jut el a víz az öntözési közösségük vízkivételi helyéhez”. A megtisztított és kiszélesített tápcsatorna mostantól nem csak a megnövekedett igények ellátására, hanem a víz „visszatartására és megőrzésére, illetve akár belvíz elvezetésére” is alkalmas. A folyamatban lévő, értesüléseink szerint összességében többmilliárd forintos projektnek köszönhetően kb. ezer hektáron lehet növelni az itt nevelt zöldborsó, valamint fő- és másodvetésű csemegekukorica termelésbiztonságát.

– Nagyon fontos pillanatban vagyunk: megindíthatjuk az öntözés fejlesztését, átadhatunk egy mintaprojektet, tudjuk mutatni azt, hogy ez az út. Ha ezt erőteljesebben követelik tőlünk a klimatikus viszonyok, akkor nekünk ennek engedni kell – szögezte le beszédében dr. Nagy István, kiemelve, hogy „a klímaváltozással felgyorsult folyamatok okán az édesvíz-készletek még jobban felértékelődnek és egyre inkább stratégiai kérdéssé válnak”, a kormány pedig erre reagál azzal a programmal, ami a hartai fejlesztést is lehetővé tette. Ehhez néhány gyakorlatiasabb intézkedést is meg kellett hozni, árulta el lapunknak. Mint mondta: az, hogy „másé az öntözéslineár, ami a föld fölött van és másé a föld”, vita tárgyává teszi, hogy kinek a feladata az öntözésfejlesztés.

– Elvált egymástól a két tulajdon, de dolgozunk azon, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet rendbe tenni, hogy mindaz a műszaki megoldás, ami ki van építve, tényleg a termeléshozam növekedését tudja szolgálni – vázolta kérdésünkre a miniszer. Példával szemléltette: az élelmiszerelőállítás és a termelők szempontjából már nem engedhető meg az, hogy „csak az egyszerű, árutermelő kukoricatermelésünk bevétele, a száraz és a megfelelő nedvességgel ellátott évek között, több mint százmilliárd forintot ingadozzon”. – Ha hozzáadjuk az összes többi növényt is, akkor brutális számot kapunk. Ezt egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak, mert a termelést körülvevő időjárási tényezők mind szélsőségesebbek. Emiatt kell, hogy az ilyen beruházások megvalósuljanak, és minél inkább szélesítsük az öntözött területek méretét, mert ez szolgálja a termelés biztonságát – magyarázta.

Dr. Nagy István emlékeztetett: Harta környékén – oly’ sok más területhez hasonlóan – valaha voltak öntözési lehetőségek, csak ezeket, éppen a tulajdonviszonyok változása miatt elhanyagolták. Most viszont beindultak a mintaprojektek: a nagyközségben az állam megvásárolta a tápcsatorna területét, majd öntözésfejlesztő beruházást végzett rajta. Ilyen infrastruktúrák kialakítására minden évben 17 milliárd forintot költ a kormány, a tervek szerint 2030-ig, mondta.

– Ahol van gazdai öntözési szándék, ott a kettőt összehangoljuk, elősegítjük azt, hogy az öntözési feltételek javulhassanak. Ennek megteremtettük a törvényi hátterét és megteremtettük hozzá az anyagi forrás lehetőségét (utalt a termelést ösztönző pályázatokra – a szerző). Azt remélem, hogy két év alatt százezer hektárral, kétszázezerre tudjuk növelni az öntözött területek számát, és a rá következő 4-5 év elég lesz arra, hogy megduplázzuk, azaz elérjük azt a 400-500 ezer hektárnyi területet, ami már Nyugat-európai színvonal lesz, hiszen ennyivel a meglévő szánóterületeink nyolc százaléka lenne öntözött. Ezért dolgozunk minden nap – húzta alá az agrárminiszter.