Kisebb termésre számítanak a régóta tartó aszály miatt

A téli csapadék elmaradását sajnos a tavaszi csapadékhiány követte. A száraz időjárás hatását mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növények megsínylik. A csapadék alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a lehullott mennyiség jelentősen elmarad a sokévi átlagtól. Márciusban megyénkben 15–25 milliméter eső esett, csak ebben az időszakban 25–30 milliméter volt a hiány az előző évekhez képest. – Áprilisban sem hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Májusig összesen körülbelül 100 milliméter hullott megyénkben, mely 23 százalékkal marad el a korábbi évek átlagától. A csapadékhiányt vizsgálva fontos szempont az, hogy mekkora a talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Ez a mutató a talaj felső 20 centis rétegében 25–38, a talaj felső 50 centis rétegében 35–40 százalékos – mondta Gáspár Ferenc, a megyei agrárkamara elnöke.

Az őszi vetésű növények közül az őszi búzát egyre jobban megviseli a száraz időjárás. Az őszi búza kalászban van. A szárazság miatt a gyengébb minőségű talajokon a növények alsó levelei elkezdtek sárgulni. Ezeken a területeken alacsonyak a növények, a bokrosodás sem megfelelő, ezért ritka az állomány. A jó vízháztartású területeken mutat szebb képet az őszi búza. Az őszi árpáról lényegében ugyanaz mondható el, mint az őszi búzáról. Az árpa elvirágzott. Már most látni lehet, hogy kisebbek a kalászok, a kalászokban pedig kevesebb szem fejlődik. Az őszi káposztarepce nagy része is már elvirágzott. Ezeken a részeken már láthatóak a becőkezdemények. Az aszály miatt a növények alacsonyak, kevés elágazás látható rajtuk. A várható termésmennyiség függ a termőhelyi kategóriáktól, a becsült adatok szerint hektáronként 0,5–2 tonna körüli termésátlagra lehet számolni.

Az elnök elmondta, hogy a tavaszi vetésű növények közül a napraforgóvetés befejeződött. Sajnos, az elvetett terület mennyisége a gazdák jelzése alapján csökkenni fog, ugyanis néhol a jelentős mértékű madárkár hatására a károsodott területet takarmánykukoricával vetették be a gazdák. A száraz időjárás miatt a napraforgó nehezebben kelt, nem kellő mértékben fejlődik. Mivel a gyomirtó szerek nem mosódtak be a talajba, sok helyen gyomosodási problémák is jelentkezni fognak. A kukoricavetés a végéhez közeledik. A gazdálkodók az idei évben a rövidebb tenyészidejű, szárazságtűrőbb hibrideket részesítették előnyben, gondolva az aszály okozta negatív hatásokra. A kukoricaállományra is jellemző, hogy a csapadék hiánya miatt a gyomirtószerek nem tudtak bemosódni a talajba, ezért nagyobb mértékű gyomosodásra lehet számítani. Sajnos, egyre többen jeleznek jelentős vaddisznókárokat is.

A szója vetésterülete hasonló lesz a tervezetthez. A szója kelése is vontatott a csapadékhiány miatt. Gáspár Ferenc elmondta: a fővetésű zöldségek vetése nagyrészt megtörtént. A korán vetett gyökérzöldségek már kikeltek, itt az erős szél gondot okozhat, a homokverés miatt. Általánosságban elmondható, hogy a most kelő növényeknél nagy gondot jelentenek a talajlakó kártevők.

Másfél hónap múlva itt az aratás kezdete. Mire számítanak? – kérdeztük az elnököt. – Az előbbiekben említett okok miatt a nyári betakarítású növényeknél jóval alacsonyabb termésátlagra számítunk. Azok a termelők, akiknél minden feltétel adott az öntözéshez, élnek is vele. Sajnos sokfelé kell már kelesztő öntözést is elvégezni. Ez természetesen jelentős mértékben növeli az önköltséget, ami az időjárás okozta terméskiesést is figyelembe véve jelentős jövedelemkiesést okozhat a gazdáknak.

Ha ekkora a szárazság, mi lesz a takarmányozással? – kérdeztük. – A silótakarmányok (például a silókukorica, silócirok) vetése még nem fejeződött be. Ahhoz, hogy jó minőségű, zöld, lédús, valamint magas tápanyagtartalmú tömegtakarmányt tudjunk betakarítani, feltétlenül kell a megfelelő mennyiségű csapadék. Ezért többen még várnak egy csapadékosabb periódusra. A lucernaterületek első kaszálása most időszerű, de a szárazabb területeken a csapadékhiány miatt annyira gyenge a fejődésük, hogy még nem fognak hozzá a gazdák. Mivel továbbra sem várható az előrejelzések szerint nagyobb mennyiségű csapadék, sok gazda az első kaszálást kényszerből kezdi meg egy-két hét múlva – mondta Gáspár Ferenc.

Hasonló a helyzet a gyepterületeken is. – A legeltetési időszakot már megkezdő állattartók jelzése szerint a legelők növedéke a szokásosnál sokkal gyengébb, csak egy-két napot tudnak az állatok legelni olyan táblákon, ahol tavaly másfél-két hétig elegendő volt a takarmány. Amennyiben a nyári időszak is tartósan csapadékhiányos lesz, a szálastakarmány-ellátással és a legeltetéssel is gondban lesznek az állattartók – mondta a megyei agrárkamara elnöke.

Bács-Kiskun megyében az öntözhető terület nagysága 11.538 hektár (KSH, 2018). Meg kell említeni, hogy a száraz, aszályos időjárás miatt egyre több gazdálkodó érdeklődik a kutak bejelentésével kapcsolatban. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.