Kereslet volna, de most a malac kevés

Az afrikai sertéspestis távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami hazánkban is problémákat okoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai kiskereskedelmi áruházláncok, a vágóhidak, a sertéshús-feldolgozók és a tenyésztők részvételével soron kívüli megbeszélést kezdeményezett ennek megoldására.

Az elmúlt hónapokban az élősertés árak jelentős mértékben emelkedtek az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is; ugyanakkor a húsipari termékek árai nem követték az alapanyag önköltségének növekedését. Mindez sok hazai vágóhidat és húskészítmény-üzemet hoz nehéz helyzetbe. A napokban Dunaharasztiban tartott széles körű megbeszélésen elhangzott, a távol-keleti országokban a házisertés-állományokba is betört az afrikai sertéspestis, emiatt az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai sertéshús iránt. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéshús-előállítás 30-40 százaléka tűnik el, ami a világ sertés-előállításának 15-20 százalékát jelenti. A kínai kereskedők Európából – elsősorban Németországból és Spanyolországból –, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek kielégíteni a náluk megnövekedett keresletet.

Magyarországon azonban csökkent az elmúlt években az árualap. Gróf Zoltán, a bácsbokodi Aranykalász Zrt. igazgatója a Petőfi Népének azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi 480 forintos felvásárlási ár az élő állatok esetében akkor jó, ha egy cég önmaga megtermeli az ellátáshoz szükséges naturáliát. Azaz a takarmány kereskedelmet kikerüli. Az igazgató elmondása szerint a korábbi alacsony felvásárlási árak miatt esett vissza a hazai sertéstenyésztés. Megemlítette, hogy az oroszok az embargó hatására növelik az állattenyésztésüket, így ők is megjelennek majd a nemzetközi piacon versenytársként.

Szatmári József Ballószögön korábban 240 hízót is felnevelt egy évben. Ma már ennek csak a töredékével foglalkozik. Annak egy részét is 50-60 kilós korában levágja, mert akkor még igen kevés a zsírja. Mint mondta, amikor megérte „disznózni” volt olyan éve, hogy 36 kocát is beállított az ólakban. Korábban az összes jószágot megvette a feldolgozó a tenyésztőktől. Ma már olyan emberrel, aki 50-60-as tételben dolgozik szóba sem állnak. Állítólag nem tudják a magas minőségű hús kategóriát előállítani. Most 19 malacot nevel, ahogy idősödött lecsökkentette az állományt, de a jószág nevelésről nem tud lemondani. Megjegyezte: korábban csak Kecskeméten 12 jószágfelvásárló volt. Ma ilyen már nincs.