Váltásra kényszeríti a gazdákat a szárazodás a Duna–Tisza közén

A szárazságot meglehetősen jól tűrő cirkot a múlt század 70-es, 80-as éveiben országosan közel százezer hektáron termesztették. Annak idején kevésbé az időjárási viszonyok, mint inkább gazdasági szempontok alapján választották a gazdák, hiszen az állattenyésztő ágazat felhasználta a szemek jelentős részét. Jelenleg valamivel több mint tízezer hektáron vetik, de nagyjából egy évtizede kis léptékekkel bővül a mérete. A mind gyakoribb aszályos esztendők rákényszerítik a gazdákat olyan növények bevonására, amelyek más szántóföldi növényekhez képest jobban bírják a szárazságot. Ilyen szántóföldi kultúra lehet a cirok.

A szegedi gabonakutató munkatársainak homokhátsá­gi kísérletei azt mutatják, a cirok hibridjei extrém időjárás esetén is teremnek. A 2012-es évben a Duna–Tisza köze déli területein április végétől szeptember közepéig alig több mint száz milliméter eső hullott, mégis – ilyen kedvezőtlen körülmények ellenére is – tudtak termést betakarítani.

Bács-Kiskun megyében jelenleg 800 hektár körüli a cirkot termő szántók összmérete. A tíz évvel korábbihoz képest ötszörös a bővülés. Laczi Ferenc kecskeméti őstermelő kiskunfélegyházi birtokán 12 hektáron foglalkozik a cirokkal.

– A cirok egyes hibridjei igen bőtermőek, szemtermésük csapadékosabb időjárás esetén elérheti a hektáronkénti tíz tonnát. Természetesen az utóbbi esetben a kukoricatermesztők is magas hozamokat érhetnek el és ők járnak jobban, hiszen a kukorica felvásárlási ára magasabb, mint ciroké. Ezért a termékenyebb földeken kevésbé akarnak a gazdák kukoricáról cirokra váltani, egyelőre inkább a gyakran aszályos, gyenge adottságú területeken kényszerülnek rá. A cirok feleannyi vízzel beéri, mint más szántóföldiek, száraz vegetációs időszakban termése legalább 15–20 százalékkal meghaladja a kukoricáét – hallottuk a gazdától.

Bács-Kiskun megye területfejlesztési programjában szerepel a klímaváltozással összefüggésben a mezőgazdasági termesztési kockázatok csökkentése. A Nemzeti Agrárkamara munkatársai szerint a Homokhátságon a cirok a szárazodás előrehaladtával fontos szántóföldi növénnyé válhat. Indokolja ezt kedvezőbb vegetációs tulajdonságai mellett sokrétű felhasználhatósága és a szemtermés kukoricához hasonló beltartalmi értéke. A növényről szóló kedvező tapasztalatok azonban zömmel olyan területekről származnak, ahol a szárazodás még nem iktatott ki a termesztésből minden gabonanövényt. Vagyis, ahol lehetséges a cirkot mással összehasonlítani.

Léteznek azonban a Duna–Tisza köze homok borította vidékein olyan gyenge szántók is, ahová még a cirkot sem ajánlják a szakemberek.

– A változékony talajú Duna–Tisza közi szántókon szinte mindenütt tudunk foltszerűen elhelyezkedő területekről, ahol egy-egy száraz nyáron minden kiég. Ezeket a területeket hosszabb távon a cirokkal sem lehetséges hasznosítani. A mezőgazdaság számára egyre rosszabbodó klímaváltozás miatt az ilyen földek művelésére egyedül az akácerdők telepítése lehet az egyetlen észszerű megoldás – mondta el véleményét Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke.