A foglalkoztatási paktum segíthet munkába állni

A bajai önkormányzat a megyei kormányhivatallal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal hozott létre konzorciumot és nyert 280 millió forintot. Ennek 70 százaléka kizárólag a célcsoport – inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a hátrányos helyzetű álláskeresők – támogatására fordítható, bérekre, járulékokra, munkába járás támogatására, az összeg 17-17 százalékát az önkormányzat és a szeretetszolgálat kapja, közel 70-et pedig a kormányhivatal. Az együttműködésnek az előkészítését 2016 elején kezdték meg, tavaly április végén döntött az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán való részvétel mellett, a Nemzetgazdasági Minisztérium idén nyáron támogatta az elképzelést. Erről számolt be Vedelek Norbert alpolgármester a testületi döntés előtt.

A most elfogadott foglalkoztatási stratégia és akcióterv – egyszerűbben említve: paktum – célja a munkaerőpiaci integráció elősegítése, illetve a térség munkaerő-megtartó képességének növelése. A program hároméves futamidejét 5 éves fenntartási időszak követi. Az elnyert támogatás jelentős része az inaktív személyek, közfoglalkoztatottak és állást keresők közvetlen támogatására szolgál. A programba az év végéig 182 főt kell bevonni, majd közülük 86-ot álláshoz juttatni.

Az indulóállapot meghatározása sem volt egyszerű. Tavaly júniusban több mint 1000 munkáltatót – a vállalkozások mintegy negyedét – keresték meg, mindössze 12 százalékuk reagált. Igaz, ők a térségben foglalkoztatottak közel ötödét alkalmazzák. Négy településről viszont (Bátmonostor, Érsekhalma, Felsőszentiván, Nemesnádudvar) nem érkeztek válaszok. A járásban több mint 1000 nyilvántartott álláskereső él, közel ugyanennyi a közfoglalkoztatott. Alkalmazásuk sok esetben nagy segítség az önkormányzatoknak a kötelező és vállalt feladataik ellátásában, így a piaci árnál drasztikusan olcsóbban lehet ellátni különféle közfeladatokat. A közfoglalkoztatás nagy arányú felszámolása tehát problémákat generálhat a települési önkormányzatoknál. Legnagyobb számban és arányban a szakmunkások és szakiskolát végzettek kerülnek munkanélküli helyzetbe, de az egyetemet végzettek számához képest is relatíve magas az állástalanok aránya. Probléma az idősebb korú álláskeresők viszonylagosan magas száma.

Az alpolgármester kiemelte: a munkaerőpiaci helyzet nem kiegyensúlyozott a járásban, egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség, tehát van mit tenni. A foglalkoztatási paktummal szeretnék elérni, hogy felkészítsék a résztvevőket a versenyszférában való elhelyezkedésre, a foglalkoztatókat pedig az együttműködésekre.

Ezek mellett a helyi vállalkozások szerepének növelését segíteni kívánják. Egyéb hozadékként pedig remélik, hogy az informális csatornákon túl a formális kommunikáció kialakítását is segíthetik az oktatási intézmények, hivatalok és cégek között. Ennek egyik helyszíne lehet a 19 szervezettel létrehozott foglalkoztatási fórum, a most nyíló paktumiroda pedig önálló gazdaságfejlesztési szervezetté is válhat. Nagyon fontosnak nevezte az inaktívak megszólítását, hiszen őket a hivatal nem éri el, ebben a szeretetszolgálatnak lesz nagy feladata, amely személyes mentorálással segítheti az érintetteket.

Hajdú Miklós ellenzéki frakcióvezető alaposan előkészített, komoly munkának nevezte az elfogadásra javasolt dokumentumot, ami, meglátása szerint, a tényleges folyamatokat írja le.

– A statisztika szintjén valóban van pozitív változás az utóbbi években, de az anyagban is megnevezett célcsoportoknál láthatjuk, hogy komoly létszámokról van szó. Az alacsony iskolázottságúak, a gyesről visszatérők, egyéb deprivált helyzetben lévők száma magas, jelentős réteget érint a felvázolt tevékenység. Nekünk ebben az EU-pályázat segíthet, hogy segíthessünk munkát találni itt, a mi vidékünkön. Az anyagban szereplő elemzés figyelmeztet a folyamtokra: az elöregedésre, hogy huzamos ideje többen mennek el a városból a szakképzett munkavállalók, mint ahányan itt letelepednek, és relatíve gyenge az infrastruktúra. Ez a paktum jó lépés lehet a következő három évben arra, hogy az első lépéseket megtegyük a megjelölt célcsoportok érdekében – fogalmazott a képviselő.

A mezőgazdaság a legfontosabb ágazat

A nagyobb befektetések elkerülik a járást, a meglévő logisztikai kapacitás nagy hányada kihasználatlan, Baja és környéke sem tartozik a jelentős gazdasági gravitációs erővel bíró térségek közé – olvasható a terjedelmes dokumentumban. A legfontosabb gazdasági ágazat a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar.

A járás területén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 11 125 regisztrált vállalkozás volt található 2016-ban, többségük kis méretű (0–9 fő). A járás a Dél-Alföld régió több top 100 magánvállalkozásának székhelye, ezek közül a legértékesebb az Axiál Kft., mely régión belül az 5. helyet foglalja el 77,5 milliárd forintos nettó árbevételével (2015). Csávolyon van a székhelye a Mogyi Kft.-nek, ez a régió 29. legértékesebb cége, 22,2 milliárd forintos nettó árbevétellel. A Bajai járásban 2012 és 2016 között 37,5 százalékkal növekedett az egy főre jutó belföldi jövedelem értéke, ami nagyságrendileg megfelel a megyei növekedésnek.

A Bajai járás az átlagjövedelmet tekintve elmarad a megyei átlagtól, melyet a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi járások húznak felfelé. Az átlagjövedelem szerinti rangsorban a Bajai csak a hetedik a tizenegy megyei járás közül, növekedési mutatója a fenti időszakban mindössze a nyolcadik a megyében. Az egy főre jutó belföldi jövedelem (2016-os adatok szerint) a járásban évi 805 ezer forint, a megyében 907, míg országosan 1 millió 75 ezer forint.