Mezőgazdasági fórumot tartottak Kecskeméten

Szerdán tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Hírös Hét programsorozat keretein belül a hagyományos mezőgazdasági fórumot a termelőknek. A kecskeméti városháza dísztermében dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester, dr. Salacz László országgyűlési képviselő és Gáspár Ferenc megyei agrárkamarai elnök köszöntötte a megjelenteket. Az első előadó Kis Miklós Zsolt, a Kecskeméten működő vidékfejlesztési államtitkárság vezetője gyors áttekintést nyújtott az uniós pályázatok rendszeréről. Szólt arról, hogy mennyi projektet és milyen értékben bíráltak el, milyen pályázatokra lehet még jelentkezni. Mint mondta a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban mintegy 4000 milliárd forint jut az agrárszektor fejlesztésére.

Ebből közvetlen kifizetésre 2800 milliárd jut, míg célzottan vidékfejlesztésre 1300 milliárdot különítettek el. A tervek szerint tíz százalékkal nagyobb értékben fogadtak be pályázatokat, pont azért, hogy minden egyes forintot ki tudjanak fizetni. Arra számítottak, hogy különböző okok miatt lesznek olyan kérelmek, amelyeket el kell utasítani, a sikereseknek azonban a teljes összeget kifizethetik. Mára a beadott pályázatok 98 százalékát bírálták el a döntnökök. Ezzel az uniós országok közül az öt legjobb közé került az ország.

A pénzek 74 százalékát kötötték le, de azok kifizetése nem követi azonnal a döntéseket, csak némi késéssel – tette hozzá az államtitkár. A vidékfejlesztésre szánt összeg 83 százalékát, mintegy 1083 milliárd forintot sikerült lekötni. Eddig 240 ezer pályázatot néztek át, amelyek közül 173 ezret bíráltak el támogatólag. Az államtitkár olyan projektekre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyek a mai napig nyitva állnak. Ezek között pályázható például az energiahatékonysági projekt november 19-ig. Azt javasolta, hogy akinek lehetősége van rá, az a cége körül egy mini naperőművet építsen ki, mivel a legolcsóbb energia ma a napfény. De lehetőség van akár biomassza erőmű felépítésére is. Borszőlő telepítésére 4 milliárdot különítettek el, de erre csak 43-an pályáztak 326 millió forint összegben. Majd jó néhány lehetőséget felsorolt, amelyekkel érdemes élniük a gazdálkodóknak.

Átalakult a mezőgazdaság

Az államtitkár után Varga Péter, a Millefolium Stratégia Kft. szakértője tartott előadást arról, hogy milyen módon alakítja át a gazdálkodást a digitális forradalom. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság világa közel hatvan év alatt gyökeresen átalakult. Az intenzív gazdálkodást fél évszázada a zöld forradalom, a műtrágyázás és a növényvédelem időszaka váltotta. Majd jött a precíziós korszak, amiben élünk. Ekkor olyan gépek jelentek meg, amelyek 1-2 centiméteres pontossággal művelik a kijelölt parcellákat. De itt a nyakunkon az információs forradalom, a mezőgazdaság 4.0, melyet az 5.0 követ. Ezek rendszerei mindenekelőtt a saját, illetve a külső információs adatok alapján értékelik azt, hogy hol, mikor, milyen módon mit is érdemes termelni. Az adott gazdaság teljesítményét összehasonlítja a térségi, az országos és a nemzetközi átlagok alapján. Így korrekt tükröt tart a gazda elé, aki eldönti, hogy érdemes-e termelnie, ha igen, akkor milyen változtatásokat kell a jövőben eszközölnie a versenyképesség érdekében. A rendezvényen szó esett még az uniós közös agrárpolitika várható jövőjéről, a vízkivételi lehetőségekről, a kecskeméti termelői piacok évszázados fejlődéséről is.