Egyre keresettebb a magyar termelői méz

– A Homokhátság közepén nem bővelkedünk nektárdús növényekben, a helyzetünket nehezíti az állandó kaszálási tiltás is. Ennek ellenére a megfelelő szaktudással és eszközparkkal rendelkező méhészek viszonylag jól meg tudnak élni. Reménykedünk a piaci viszonyok változásában, valamint a hazai mézfogyasztás mennyiségének emelkedésében. Bizakodásra ad okot az is, hogy a háztól való értékesítés megnőtt. Az emberek jobban bíznak a magántermelői mézben, mint a boltiban – fejtette ki kérdésünkre a méztermelők helyzetét Varga Károly, a Magyar Méhészeti Egyesület Észak-Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke.

A mézhamisítás, az olcsó és gyenge minőségű kínai méz belekeverése az európai termékekbe, szinte mindennapi hír a magyar médiában is.

Ez a probléma nemcsak a hazai ágazatnak okoz gondot, hanem az EU-tagországok méhészeinek is. A kérdés – Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére – az Európai Parlament szakbizottságainak asztalára került. Reményeink szerint új jogszabályok alkalmazásával sikerül kiszűrni a piacról a tisztességtelen eszközöket hasz­náló, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket – hangsúlyozta Varga Károly.

A méhészeti ágazat fejlődését segíti a Magyar Méhészeti Nemzeti Program, melynek koordinálását az Országos Magyar Méhészeti Egyesület végzi. A termelők egyebek mellett eszközök beszerzésére, a megfelelő egészségügyi feltételek biztosítására (atka elleni védekezés stb.) pályázhatnak.

A forrás területi elosztásában a régiós egyesületek vállalnak szerepet. Újdonság, hogy a méhészeti eszközhordozók vizsgáztatására, mind üzemben tartására a szaktárca százmillió forintot különített el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a méhészek visszaigényelhetik az E, vagyis az úgynevezett „méhészrendszám” ­költségeit.

Csak 70 deka mézet eszünk

Az évi egy főre jutó mézfogyasztás hazánkban mindössze 70 dekagramm, ami jóval alatta marad a 4,5 kilogrammos németországi átlagnak. Kiemelten fontos tehát a mézfogyasztás népszerűsítése. Ennek érdekében indult kommunikációs kampány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával, az Európai Mézes Reggeli program a Földművelésügyi Minisz­térium közreműködésével.