Minőségi sajtokat készít a dunafalvi család

Üde, zöld környezet, kellemes levegő és közvetlen kedves emberek fogadtak bennünket Dunafalván, a Pencz családi vállalkozás székhelyén, a Kobolya Gazdaságban. A beszélgetéshez három hónapos félkemény gouda sajtot és nyolc hónapos sajtkuriózumot is kínált a 29 éves tulajdonos, mint mondta, az érzékek kibővítésére.

Közel öt éve indult a dunafalvi Pencz család vállalkozása, Pencz Pál úgy emlékszik vissza, hogy nagyon nagy döntés volt, de másképp már nem is tudná elképzelni az életét.

– Úgy kezdődött ez az egész, hogy az édesanyám táboroztatott nyaranta itt, Dunafalván, a Csobbantó Majorban. Egyre többet jártunk ide Bajáról lovagolni, strandolni, és valahogy kialakult egy kötődés Dunafalvával kapcsolatban. Nemcsak nekem, az egész családnak. Tényleg valami különlegesség van ezen a helyen. Biztosan a Duna miatt, de minden gyönyörű zöld, üdébb, mint máshol, még akkor is, ha nagy a szárazság. Itt minden reggel köd van – emlékezett a kezdetekre Pencz Pál.

A fiatalember beiratkozott a Gödöllői Szent István Egyetem agrárszakára és elvégezte az agrár-mezőgazdasági mérnök szakot. Gyakorlatra egy neves és elismert biogazdához, Rózsa Péterhez került Hortobágyra.

– Ott fogadásokat kötnek az emberre, hogy meddig maradnak meg náluk, főleg egy olyan kis zöldfülű hallgató, amilyen én voltam. Ezt akkor még nem tudtam, csak később mesélték, hogy nekem két hetet adtak. Valaki nagyon sok pezsgőt veszthetett, mert én végigcsináltam a gyakorlatomat, nagyon jól éreztem ott magam, szerettem ott lenni. A családjával, a fiaival olyan rendszert épített ki Rózsa Péter, ami kiveszőben van az egész világon. Mintha visszarepültünk volna a múltba. Általában az emberek ezt furcsának találják, de nekem nagyon tetszett. Egész nap dolgozni kellett, az egész család együtt, de azért a szórakozásra is volt alkalom. Nagyon megszerettem ezt az életformát, engem is befogadtak, nagyon mély nyomott hagyott bennem az az időszak. Akkor már tudtam, hogy nem a növénytermesztés irányába megyek, hanem az állattenyésztés az én területem – mesélte a fiatal agrármérnök.

Most nagyjából 25 hektár földön nagyrészt bio minősítésű takarmányt termesztenek. Jelenleg 18 fejős, különleges (jersey) tehénfajtát tenyésztenek, összesen harminc állat van a gazdaságban. Pencz Páltól megtudtuk, hogy a jerseynek kiváló teje van, de nem ivásra való, nagyon tömény, hétszázalékos zsírtartalmú, feldolgozásra viszont kiváló.

– Minőségi sajtot készítünk minőségi tejből. Nálunk tabutéma a silózott takarmányon neveltetett jószág. Vagy legel az állat, vagy szénát eszik. Emiatt magasabb árkategóriába tartoznak a termékeink, mert minőséget képviselünk. Azt gondolom, a sajtjainkon is érződik, ezért keresnek bennünket. Nagyon széles a paletta, de mindig próbálunk valami újat is előállítani. A sajtkészítés nagyon kreatív munka, mert ugyanabból az alapanyagból sokféle terméket tudunk készíteni – tette hozzá a dunafalvi gazdálkodó.

– Mindent el tudunk ma adni, nagyon kevés marad. Sokszor több fogy el, mint amennyit el tudunk készíteni. Ez úgy lehetséges, hogy érlelt sajtjaink is vannak. Három piacon találkozhatnak velünk az érdeklődők, de csak a reggeli órákban, mert van úgy, hogy már nyolc órakor minden elfogy. A célunk az, hogy bővüljenek a piacaink, és éttermekbe is el szeretnénk jutni. Baján, Szekszárdon és Mohácson, a helyi piacon lehet velünk találkozni – tette hozzá Pencz Pál.

A sajtkészítést saját tapasztalat alapján tanulta meg, két évig próbálkozott, mint mondta, érzésből dolgozott. Az idei évben minden sajtgurigát megjelölnek, tudatosabban készítik a termékeket, mint a kezdetekkor. Az egész család részt vesz a munkában, az édesapa a fő húzóerő, a pályázatokat az édesanyával írják.

Pencz Pál megemlítette az első pályázatot is, ami az igazi impulzust adta a gazdaságnak.

– A legelső, a fiatal gazda pályázat hozta meg az igazi löketet a gazdaságnak. Az egyfajta önbizalmat is adott, negyvenezer euró értékű pályázatból vettük az állatok nagy részét, a sajtházhoz pedig egy Széchenyi Agrár Hitelt is felvettünk – mondta.

Idén várják az újabb pályázatokat, mert bővíteni szeretnének. A gazdálkodó férfi úgy érzi, akkor olyan léptéket tudnának ugrani, aminek következtében a sajtok egy távoli pontra is eljuthatnának. A terv az, hogy továbbra is minőségi termékeket állítsanak elő és olyan kapacitással tudjanak működni, ami emberileg vállalható. A következő pályázat egy nagy technológiafejlesztés lenne, fejőrobotra akarnak pályázni.

– Ha dédapámnak lett volna ilyen technológiája, ő is ezt használta volna. Azt szeretnénk elérni, hogy a mi szemléletünk, egy magyarsághoz kötött szemlélet és a modern technológia ne zárja ki egymást. A fejlesztéssel elérnénk azt, hogy itt, a déli régióban egy saját magunk által előállított tejből csináljuk meg a minőségi sajtot, a hagyományokat úgy követnénk, hogy a legfejlettebb technikákat alkalmazzuk – mondta el a fiatal gazdálkodó.

Pencz Pálnak is az az elve, amit Kassai Lajos lovasíjász is mond: nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök is követtek.

A huszonéves fiatal gazda a sok munka mellett próbál minél többet foglalkozni a családdal. Ha kell, hajnal három órakor kel fel, de délben együtt ebédelnek. Ma már a második gyermeküket várják. Mint mondta, a szórakozás és az alvás nem fér bele az életébe. Hozzátette, nem a pénzkereseti lehetőség az elsődleges, azért csinálja, mert szereti, és ez motiváció arra, hogy kulináris élvezeteket adjon a sajt. Hozzánőtt a szívéhez a vidék, a sajtkészítés.

Példaértékű gazdaságot szeretnének létrehozni mind szemléletben, mind pedig technológiában – összegezte elképzeléseiket.