A világhírű magyar festő, Hantai Simon művészete előtt tiszteleg a Szépművészeti Múzeum

Az egyik legismertebb 20. századi képzőművész 1922. december 7-én látta meg a napvilágot Bián (ma Biatorbágy része), születésének centenáriumán nyílik meg tehát a Szépművészeti tárlata - mondta el a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a múzeum főigazgatója.

Baán László kiemelte: noha a 2008-ban elhunyt mester élete utolsó évtizedeiben már egyáltalán nem állított ki, 

A Szépművészeti egyfajta nem hivatalos alma matere volt Hantai Simonnak - emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: a mostani tárlat főhajtás születésének centenáriuma alkalmából a mester személyének emléke és életműve előtt.

Baán László hangsúlyozta, hogy 

 - közölte.

Daniel Hantai, a művész fia felidézte, hogy édesapja 1948-ban költözött Franciaországba. Élete vége vette fel vele a kapcsolatot a most nyíló kiállítás kurátora, Geskó Judit művészettörténész, Hantai Simon ennek hatására gondolkodott el magyar gyökerein.

Édesapám ekkor visszagondolt tanulmányaira a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, amikor rendszeresen látogatta a Szépművészeti Múzeumot; itt ismerkedett meg ugyanis a nemzetközi festészettel - emlékezett.

Daniel Hantai az MTI kérdésére elmondta, a szerdától látható tárlat nem hasonlít egyetlen korábbi budapesti Hantai-kiállításra sem. Mint felidézte, 2014-ben a Ludwig Múzeum rendezett, klasszikus retrospektív tárlatot Hantai Simon munkáiból, ekkor elsősorban a festő szürrealista korszakán és a pliage technikával készült munkáin volt a hangsúly.

Geskó Judit kurátor elmondása szerint a mintegy hatvan alkotást felvonultató kiállítás egyik fő témája a művészi párbeszéd, így Hantai munkái mellett a látogató találkozhat a mester életművére hatást gyakorló Paul Klee, Joan Miró, Pablo Picasso, Hans Hartung, Sam Francis, Jackson Pollock, Hans Arp, Jean Dubuffet, Henri Michaux, Roberto Matta, Robert Motherwell, Johannes Itten és más kortársak képeivel is.

A három szekcióra tagolódó kamaratárlat látogatóit Hantai 1947-es, életnagyságú, egész alakos önarcképe fogadja. Geskó Judit felidézte: a fiatal Hantai már Budapesten tanulmányozni kezdte modernista kortársainak munkáit, melyeket ekkor még csak reprodukciókon keresztül ismerhetett meg, Párizsba költözve azonban az eredeti remekművekkel is megismerkedhetett.

A következő szekció az 1948 és 1952 közötti időszak inspirációs forrásait tárja fel: Hantai a francia fővárosban először a szürrealistákhoz csatlakozott. Párizsban azonban olyan gyors volt a változások üteme, hogy néhány éven belül Hantai művészete is új utakat vett és a festő teljesen felhagyott a biomorf alakzatokkal.

Ezért is fontos munka az 1951-52-ben festett, "félig-meddig szürrealista" Absztrakt kompozíció, amely összeköti Hantai két alkotói korszakát - emelte ki Geskó Judit.

Az utolsó egység a Hantai által válogatott és adományozott, nyolcdarabos sorozat köré épül. Ez a műtárgyegyüttes 1950-től 1995-ig követi nyomon az alkotói folyamat változásait, bemutatva a gyűrés, hajtogatás technikájára épülő pliage módszer kialakulását.