Tárlat nyílt a magyar műemlékvédelem 150 évéről

- mondta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) igazgatója a sajtóbejáráson.    

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működő Központ saját gyűjteményére alapuló kétszintes tárlat nem csupán kronologikus módon dolgozza fel a hazai műemlékvédelem történetével kapcsolatos legfontosabb jelenségeket, kérdéseket és problémákat, hanem a témát a friss kutatási eredményekre támaszkodva, tematikusan tárgyalja.   

"A 150 éves jubileumi emlékév jó lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medence legtekintélyesebb műemlékvédelmi gyűjteményét felhasználva mutassuk be a hazai intézményes műemlékvédelem történetét. A Pesti Vigadóban látható tárlaton intézményünk számottevő építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteményének jelentős része is megjelenik" - emelte ki Almássy Kornél.   

Mint a kiállítás kurátorai, Kádár Zsófia, F. Dóczi Erika és Kovács Gergely a sajtóbejáráson felidézték, Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872-ben hozta létre az első magyar műemlékvédelmi szervezetet, a Műemlékek Ideiglenes Bizottságát. A tárlat tíz nagyobb témát végig járva bontja ki a magyar műemlékvédelem történetét.   

A kiállítás első részében fényképes tablókon jelennek meg a különböző műemléktípusok, valamint az elmúlt évek díjazott helyreállításai és műemlékes szakemberei, az intézménytörténet és a műemléki védelem története pedig idővonalon követhető végig. Az érdeklődők számos épület helyreállítási történetén keresztül követhetik a szemléletváltozásokat, a romok konzerválásának lehetőségeit. A tárlat bemutatja a műemlékvédelemnek a társadalomhoz, illetve a politikához fűződő viszonyát is.   

Mindkét épület elmúlt 150 évben lezajlott története nyomon követhető egészen napjainkig. Kiderül például, hogy a Salamon-tornyot a 20. század elején Ferenc József vadászkastélyának szánták, a pannonhalmi templombelső és a kerengő 1859-es állapotát pedig fotórealisztikus pontosságú ceruzarajzok dokumentálják.   

A műemlékvédelemben tevékenykedő szakmák együttműködését a tari római katolikus templom helyreállításán keresztül ismerhetjük meg, végigkísérve a folyamatot az ásatástól a népszerűsítő célú kiállításig és az eredmények publikálásáig. A rom témakörénél a csetényi református templomból származó töredékek között egy értékes Árpád-kori, palmettás faragvány is feltűnik.   

A felső, földszinti tér központi installációja a 150 év során védettséget elnyert 16 ezer műemléket piktogramokon elevenítik meg. Az élményszerűséget audiovizuális tartalmak erősítik. Az évforduló alkalmából készített kisfilmben megszólalnak a MÉM MDK munkatársai a műemlékvédelemmel kapcsolatos emlékekről, tapasztalatokról, egy fényképes tablón hatvan néhai szakember portréja tekinthető meg.   

Az Évszázadok öröksége - A magyar műemlékvédelem 150 éve című tárlat megnyitóján köszöntőt mondott Lánszki Gergő, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti államtitkára, Turi Attila, az MMA alelnöke és Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója. A kiállítást Nagy Veronika, művészettörténész, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg.   

A nagyközönség számára szerdától november 20-ig látható tárlat a Kulturális Örökség Napjai, valamint a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kurátori tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai programokkal, kerekasztal-beszélgetéssel kiegészülve is látogatható.