2022.08.14. 17:00
A Szerémség múltjáról és jelenéről adott ki hiánypótló művet a Magyar Patrióták Közössége
Páratlan művet írt a méltatlanul elfeledett Szerémségről Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke. Bizony, ez a remek természeti adottságokkal megáldott vidék nemcsak legjobb boraink termőhelye volt, hanem ott kaptuk az első komolyabb leckéket az iszlám invázióból is.
Zimonyi hangulat a múlt század elejéről egy korabeli képeslapon
Ha manapság a határon túli területeinkről beszélünk, a Szerémség mint egykori magyar régió, vármegye és kultúrtáj meglehetősen ritkán kerül szóba. Sokaknak általában csak a szerémi csúcsborász, Maurer Oszkár borai mondanak valamit, illetve néhány kerékpáros hallhatott Szávaszentdemeterről, azaz Sirmiumról a magyar kerékpármárka, a Gepida egyik típusa révén. Pedig a Szerémség – amelyen ma Szerbia és Horvátország osztozik – tele van magyar és világszinten is nevezetes emlékekkel, amelyeket illő lenne újra felfedezni. Ehhez nyújt kulcsot ez a kötet, amely Hetzmann Róbert, a Szerémség egyik legavatottabb ismerője tollából született.
Az Elesett bástya kőkemény történelmi riportkönyv, amely mindvégig kézen fogva vezeti az olvasót. Az elején megadja az útravalót egy igen szemléletes történelmi áttekintés formájában, amelyben olvashatunk a római múltról is, amikor Sirmium a birodalom egyik fővárosának (!) számított, ahol még a császárok is időztek. Mindezek után sorra jelennek meg előttünk az avarok, illetve a magyarok és a szlávok, a szerbek, majd a svábok is.
Forrás: Magyar Patrióták Közössége
Ahogy az ókorban, úgy a későbbi időszakokban is a legmagasztosabban beszéltek a Kárpát-medencének e déli magyar szegletéről. Brodarics István (1471–1539) szerémi püspök például így áradozott: „Áldott, termékeny vidék a Szerémség. Nemcsak borait dicsérik egész északon, de minden megterem itt, amivel csak él az ember! […] Csodálatosan szép ez a vidék, csodás földjének termékenysége, hihetetlen az éghajlat enyhesége.”
A 19. század jeles statisztikusa és tájleírója, Fényes Elek pedig azt írta a magyar Szerémről, hogy:
Méltán a legszebb, természettől leginkább megáldott megyénknek mondható.
Ennek ellenére – mondhatnánk mi – jól kitörlődött a kollektív emlékezetből a valóban csodás fekvésű és gazdag, ám sokat szenvedett Szerémség, sőt háttérbe szorult még azok elméjében is, akik általában nem határokban, hanem nemzetben gondolkodnak. Mindezek miértjeiről s mikéntjeiről is szól Hetzmann Róbert könyve, amely számos várost, falut és szerémi kistájat is külön bemutat – magyar szemmel.
Az időutazást a felkutatott régi képeslapok és azok újrafotózásai erősítik. Így bepillanthatunk a Szerémség és egyúttal a Délvidék régmúltjába, valamint jelenébe is. Mert a könyvben bizony nem csak a dicső múltra koncentrál a szerző, amikor itt húzódott a keresztény Európa határa, s amikor a szerémit Európa legjobb borvidékei között tartották számon, hanem a mai, helyenként kegyetlen és meglehetősen furcsa jelenre is. A disszonanciák mellett persze a harmóniák is megjelennek, ettől is sajátos riportkönyv az Elesett bástya.
Hetzmann Róbert könyve a jelent és a múltat elemezve a jövőre is reflektál, mert nem hagyja elfeledtetni azt, hogy a Magyar Királyság gazdag déli vidékére az első nagy pörölycsapást egy évszázadokig tartó civilizációs összecsapás mérte, amelynek egyik legfőbb és legtöbbet szenvedett helyszíne maga a Szerémség volt. Ezért a mostani migrációs eseményeket tekintve is felkiáltójel a Szerémség sorsa, amelyre érdemes odafigyelni, s ahová – mint a szerző is írja – ideje visszatérni.
A Szerémségi utazás magyar szemmel alcímet viselő kötet az Emmi támogatásával, a Patrióták kiadásában jelent meg, és csak a Patriotakonyvek.hu oldalon keresztül szerezhető be.
