Kálomista Gábor: rengetegen fenyegettek, végül senki sem perelt (videó)

Hiába fenyegettek vele rengetegen, végül senki nem perelt – hangzott el a Böszmeség és balítélet című Mandiner-vitaesten kedd este. Kálomista Gábor producer az Elkxrtuk című filmmel kapcsolatban kijelentette, beszédes, hogy egyetlen per sem indult.

Az akkori politikai döntéshozóknak egyébként könnyű volt magukra ismerniük, már a bemutató előtt közzétették, melyik színész kit alakít – írja a Mandiner.

[eadvert]

– Iszonyúan tragikus sorsok vannak – fogalmazott Skrabski Fruzsina, amikor Kacsoh Dániel, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese arról kérdezte a vita résztvevőit, megtörtént-e az áldozatok kártalanítása. A dokumentumfilmes kifejtette; bár anyagi értelemben történt kártalanítás, erkölcsi szempontból ez szinte lehetetlen.

Van, aki öngyilkos lett, más alkoholizmusba menekült a történtek után, megint mások még most is műtéti beavatkozásokon kényszerülnek átesni, másfél évtizeddel a történtek után. Senki nem kért tőlük bocsánatot, a jogi kártérítés is várat magára – mutatott rá Skrabski.

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője szerint elvitathatatlan az akkor kormányzó erők felelőssége a 2006 őszén történt brutalitással kapcsolatban, a rendőrségi beavatkozások miatt pedig a szakmai felelősség is megjelenik Gergényiék körül. Skrabski Fruzsina a bíróságok és az ügyészség morális felelősségét is felvetette. Elmondta:

legalább tíz forrása erősítette meg – de kamera előtt senki sem merte elmondani –, hogy a bírók számára külön eligazítást tartottak.

Kálomista Gábor hangsúlyozta; meglepően gyorsan adták ki körülbelül kétszáz emberre az előzetes letartóztatáshoz szükséges bírói engedélyeket, amelyek közül nagyon sokat a másodfokon eljáró bírák két napon belül visszavontak.

A nyugati reakciókat elemezve Skrabski Fruzsina értetlenségének adott hangot. Mint mondta, ahhoz képest, hogy napjainkban a LIBE bizottság küld delegációt Magyarországra, 2006-ban hivatalos formában

pusztán az ENSZ kínzás elleni bizottsága tiltakozott a történtek miatt, egyébként mély csend volt tapasztalható.

Utalt arra, hogy Ékes Ilona és Balog Zoltán nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a történteket külföldön is bemutassák. Bodoky Tamás egyes civil szervezetek érdemeit méltatta ebben a küzdelemben, „akik jelezték, hogy itt valami nem oké és valami gond van, de nem volt nagy érdeklődés a téma iránt”.

Kálomista Gábor ezt korrigálva úgy fogalmazott, egyáltalán nem volt érdeklődés. Olyannyira nem, hogy a film előkészítő munkái során külföldi szakemberek értetlenségüknek adtak hangot, amiért mindarról, ami Magyarországon 2006-ban történt, hazáikban semmit sem hallottak.

– Már akkor le akarták tagadni

 – fogalmazott.

A helyenként parázs vitába torkolló beszélgetés végén az alkotók jelezték: úgy a játékfilmnek – amelyet mostanáig 130 ezer néző látott –, mint a dokumentumfilmnek lesz folytatása.

Skrabski Fruzsináék kilenc órányi vágatlan interjúanyagot is közzétesznek hamarosan annak érdekében, hogy minél többen kaphassanak pontos képet a 2006 őszén történtekről. Szeretnék felébreszteni a társadalom lelkiismeretét.

A parlamentben számtalanszor elhangzik, főleg a DK-s képviselők részéről, hogy az egész őszödi botrányt el kéne már felejteni, ez történelem. Régóta problémám a filmes kultúránkkal, hogy csak szemérmesen „beszélünk” a történelmünkről, legyen szó a honfoglalásról, Mohácsról, Trianonról, a második világháborúról vagy éppen a közelmúltról – mondta az Elk*rtuk című filmről a Mandiner hetilapnak nyilatkozva Kálomista Gábor.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatja.