Tíz új résszel folytatódik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangjátéka

Az ismertetés szerint az első évad azt mutatta be, milyen volt az 1938-as kongresszus, a folytatás pedig a jelent és a jövőt hozza közel a hallgatókhoz: a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amely sok év múlva válik majd történelemmé.

Zsuffa Tünde író, a NEK sajtófőnöke elmondta, az első évad kedvező fogadtatása után kérte fel Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója a folytatás megírására. A két évad között átfedést jelentenek a szereplők: a 98 éves Lotti néni, öccse, a 92 éves Márton atya és Lotti néni 20 éves dédunokája, Lili.

Hozzátette: amíg az eső évad őseinknek, őseink hitének állított emléket, a második évadban a koronavírus áldozatainak. Beszámolt róla, nehéz volt megírnia a második évadot, mert felkavarta, mennyien haltak meg 2020 tavaszán Olaszországban, Spanyolországban. Felidézte a jelenetet, amikor 2020 húsvétja előtt Ferenc pápa zuhogó esőben egyedül imádkozott a Szent Péter téren a világért és azért, hogy véget érjen a koronavírus-járvány.

Ekkor a háttérben megszólalt egy mentő, amellyel „jelezte a gondviselés”, hogy bajban van a világ. Tényleg bajban van a világ, erről és a lehetséges kiútról szól a hangjáték – jegyezte meg.

Mint mondta, az első évadban Lili még nem értette a kongresszus jelentőségét, a második évadban viszont már átérzi.

Zsuffa Tünde szerint nem fogjuk fel, mekkora jelentősége van annak, hogy Magyarország két eucharisztikus kongresszust is rendezhet, „ezt majd az utódaink fogják megérteni”.

Úgy fogalmazott, itt van a mi szerepünk, a közmédia szerepe, az egyház szerepe: ezt úgy dokumentálni, hogy később megértsék, amit tettünk, az érték.

Siklósi Beatrix elmondta:

a második évad első része augusztus 23-án hangzik el a Kossuth rádióban, addig megismétlik az első évadot. A második évad utolsó epizódja szeptember 5-én hangzik el, amikor kezdődik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

Siklósi Beatrix elmondta azt is, az fogta meg a Reménység oszlopában, hogy nemcsak az ismereteket adta át, de volt egy olyan szellemi-lelki töltete is, amelybe az ember „beleborzongott”.