Alapítvány gondozza Dargay Lajos szobrászművész szellemi örökségét

A napokban hivatalosan is bejegyezték a Dargay Lajos szobrászművész szellemi örökségének gondozását is felvállaló művészeti alapítványt – közölte szerdán a kuratórium elnöke.

Kriston-Vízi József nyugalmazott főmuzeológus elmondta: a Dargay Lajos Művészeti Alapítvány egyebek mellett egy, a szobrászművész hagyatékát képező műtárgyak állandó kiállításának megteremtésén dolgozik. Célul tűzték ki a geometrikus művészet magyar hagyományainak feldolgozását, illetve szerepének további hangsúlyozását az építészetben és a közösségi terek kialakításában.

Az alapítvány tagjai fontosnak tartják továbbá a tehetséggondozást, a Dargay-szellemiség jegyében zajló szemléletformálás elősegítését, valamint a kortárs művészek felkarolását a bemutatkozás lehetőségének megteremtésével és támogatások révén – sorolta.

A budapesti székhellyel működő szervezet tevékenységei között egyebek mellett különféle kulturális rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése és pályázatok kiírása szerepel.

Az alapító örökösök a kuratórium tagjainak Hangyel Orsolya művészettörténészt és tanárt; Kárpáti Andrea egyetemi tanárt; Kovács Tamás szobrászt; Liptai Kálmán főiskolai tanárt; Majorosné Kovács Györgyi egyetemi adjunktust és vezető metodikust, illetve H. Szilasi Ágota művészettörténészt és muzeológust kérték fel.

Dargay Lajos gazdag hagyatékát, alkotásainak legjavát, számtalan tervrajzát, szobai műhelyét, kéziratait, naplóit, értékes magyar és idegennyelvű könyvtárát, kortörténeti szempontból is figyelemre méltó levelezéseit a kalocsai családi házban és a műteremben együtt őrzik.

A Dargay Lajos Művészeti Alapítvány mindennek megőrzésére, feldolgozására, értő bemutatására és alkotó továbbfejlesztésére vállalkozott – fogalmazott Kriston Vízi József, a Dargay Lajos Művészeti Alapítvány elnöke.

A hazai kinetikus-kibernetikus művészet megalapozójának tartott Dargay Lajos 1942. szeptember 8-án, a ma már Horvátországhoz tartozó Pélmonostorán született, majd a család később Egerbe költözött. 1964 és 1967 között Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrászművészek magántanítványaként, azok székesfehérvári műtermeiben dolgozott.

Első külföldi tanulmányútjának főbb állomásai 1967-ben Basel, Párizs, München és Velence voltak. Második útján ismerkedett meg, majd kötött barátságot az akkor Párizsban élő Nicolas Schöfferrel.

A magyar származású, világhírű kinetikus művész Dargaynak köszönhetően 1975-től itthon egyre többször kiállított, majd néhány év múlva úgy döntött, hogy életművének egy részét és számos személyes relikviáját szülővárosának ajándékozza. A vidéki gyógyszerész Schöffer-család egykori kalocsai házát felújítva nem sokkal később a nevét viselő muzeális intézményt hoztak létre. Szintén Dargaynak köszönhető, hogy Kepes György gazdag életművének több száz darabos válogatása hagyatékként Magyarországra, Eger városába került.

Dargay 1975 és 1983 között Eger egyik középiskolájában tanított. Önálló hazai és külföldi kiállításai is ezekben az években váltak egyre gyakoribbá; 1978-ban avatták fel Magyarországon elsőként az általa tervezett, kibernetikusan programozott Fénytornyot Egerben, amely két évtizedig állt. 1983 nyarán családjával Kalocsára költözött. Itt élt, alkotott, szervezett, tanított három és fél évtizeden keresztül.

Életműkiállítást először az Ernst Múzeumban szenteltek neki 1998 nyarán, majd 2011 végén, közelgő hetvenedik születésnapja előtt az egri Dobó István Vármúzeumban. Művei utoljára 2017 elején voltak láthatók Budapesten, fiával, a zeneszerző Marcellal közösen rendezett Dargay & Dargay kiállításon, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál alkalmából.

A szobrok mellett grafikai műveket is alkotó Dargay Lajos 2018. december 20-án, Kalocsán hunyt el.

Borítókép: Dargay Lajos / wikipedia