2018.11.27. 22:00
Bombázást túlélő, 460 éves könyvet állít ki a Székely Nemzeti Múzeum
Hazatért Sepsiszentgyörgyre a múzeum gyűjteményének legrégebbi magyar nyomtatványa, a Bencédi Székely Estván krakkói, 1559-es Chronicája.
A második világháborús bombázást csodával határos módon túlélő könyvritkaságot szerdán kiskonferencia keretében mutatják be. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvény nyitányaként Tamás Sándor megyei tanácselnök és Vargha Mihály múzeumigazgató köszönti a különleges kiadvány hazatértét – közölte a múzeum.
A Maszol cikke felidézi: a „Chronica ez vilagnac yeles dolgairol” az első magyar nyelvű történeti könyv, amelyet Kis Böndi János vasutas mentett meg, amikor 1945. március 29-én a zalaegerszegi vasútállomáson bombatalálat érte a sepsiszentgyörgyi múzeum szállítmányát.
A 25 855 menekített okiratból és könyvből akkor három élte túl.
Az ún. Székely-krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban Benke Éva restaurálta.
A szerdai rendezvény nevét adó Cantio iucunda (magyar fordításban ʼGyönyörűséges énekʼ) egy 1566-ban szerzett erdélyi panaszének özvegy Horvát Ilonáról, a Csereyné-kódexből, a legrégebbi magyar énekeskönyvből. A Cantio iucundát és Balassi Bálintnak egy ugyanebben a kódexben fennmaradt művét (Csak búbánat...) Csörsz Rumen István és Palócz Réka előadásában hallhatja majd a közönség.
A Csereyné-kódex 1879-ig egybe volt kötve a Székely-krónikával, de 1945-ben az említett zalaegerszegi bombázás áldozata lett.
A kiskonferencia előadói, Molnár Szabolcs irodalomtörténész – a bukaresti Hungarológiai Tanszék nyugalmazott professzora –, Csáki Árpád történész és Szekeres Attila István heraldikus Jagelló-kori emlékekről beszélve járják körbe a kiállított Chronika, az első magyar nyelvű világtörténet kapcsán felmerült kérdéseket – idézi a Maszol a múzeum közleményét.
