Díjazták az Arany-kiállításhoz készített applikációt

Az az AVICOM (ICOM International Committee for Audiovisual, New Technologies and Social Media) nemzetközi díját nyerte el a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) alkalmazása, melyet a nagyszalontai Csonkatoronyban nemrég nyílt kiállításhoz fejlesztettek ki.

Mint arról a Kultúra.hu beszámol, az elismerést Asztalos Emese és Sidó Anna, az Arany-kiállítás kurátorai veszik át Kölnben, a hivatalos díjátadón május 31-én.

A 2017-es Arany János-emlékév keretében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum a Nagyszalontán (ma Románia), a költő szülővárosában működő Arany János Emlékmúzeum épületét – a Csonkatornyot – és a benne működő kiállítást is megújította. A csaknem 400 éves torony a város legfontosabb épülete, Arany János több versében is szerepel. A költő halála után, 1899-ben itt nyitották meg az azóta is legjelentősebb Arany János-kiállítást, mely a magyar anyanyelvűek számára fontos kultuszhellyé vált.

A torony teljes körű felújítása után megnyílt új kiállításban nemcsak a város történetét, de Arany János életpályáját is megismerhetik a látogatók. Megtekinthető többek között Arany budapesti dolgozószobájának restaurált berendezése, de teret kapott a versekkel való találkozás helye is, a legfelső szint pedig kilátó és játék-tér lett.

A torony öt szintje öt különböző szempontból közelít Aranyhoz. Ugyanez a tér- és tartalmi szerkezet jelenik meg a PIM alkalmazásában is: minden szinten az ahhoz a témához kapcsolódó extra tartalmakhoz lehet hozzáférni.

Minthogy más információra van szüksége egy Aranyt jól ismerő, oda utazó vagy ott élő magyar anyanyelvű látogatónak, egy ott élő román érdeklődőnek vagy egy távolabbról érkező külföldinek, ezért az applikáció tartalma is nyelvenként változik. (Tehát nem volt elég, hogy a videók, képek más nyelvű feliratokat kaptak, de például a román és az angol változatban Arany pályájának aprólékos tárgyalása helyett a költő jelentőségének bemutatása volt a fontos, az angol nyelvű látogatóknak pedig hosszabban, részletesebben mutatják be a város, a térség történetét.)

A kiállításba – különböző okok miatt – digitális technikát nem építhettek be, ugyanakkor tudták azt is, hogy a látogatók tárlatvezetést sem kapnak. Ezért döntöttek úgy a készítők, hogy a látogatók saját eszközeikkel, egy zárt WiFi-rendszeren keresztül juthatnak hozzá a kiállítást kiegészítő extra tartalmakhoz.

Ez az eszközválasztás azért is tűnt jó megoldásnak, mivel a látogatók kb. 80 százalékát iskolai csoportok teszik ki, vagyis az a korosztály, amelyre jellemző, hogy a telefonján keresztül érintkezik a világgal. A nekik szánt tartalom főleg vizuális (filmek, képek). Ugyanakkor olyan „Arany-rajongó” látogatók is jól használhatják az alkalmazást, akik többletinformációkra kíváncsiak (a kiállítást kiegészítő szöveges és képi anyag).

A kiállítás angol nyelvű guide-ja is ezen az alkalmazáson keresztül érhető el.

Szoftver: Samu Bence

Grafika: Mezei Ildikó

Felhasználták Asztalos Emese, Kalla Zsuzsa, Sidó Anna gyűjtéseit, a kiállításban megvalósult munkáit; Ruszthi Zsolt filmjeit

Szerkesztette, írta: Szilágyi Judit, Vaderna Gábor

Tartalom: 100 archív fotó, 20 interjú, 5 játék

Borítókép: Barabás Miklós festőművész Arany-portréja. Forrás: Wikimedia