350 éves magyar prédikációszöveget mutattak be Budapesten

A különleges becsben tartott protestáns prédikációszöveget a kézirat tárolására használt, szintén 17. századi, feltehetően Nürnbergben kiadott gyűjteményes kötettel együtt mutatták be hétfőn Budapesten.

A merített papírra feljegyzett magyar nyelvű kézirattöredék, valamint a különböző prédikációkat, példázatokat és könyörgéseket tartalmazó, csonka állapotban fennmaradt 1400 oldalas német nyelvű gyűjtemény az Egyesült Államokból, Észak-Karolinából magánadományként érkezett Magyarországra a kormányzati Mikes Kelemen-program keretében.

A programot, amelynek célja a diaszpórában élő magyarok könyvtári örökségének, értékeinek rendezett módon történő összegyűjtése és hazaszállítása, Szilágy Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette, hangsúlyozva:

a program részeként 2014 óta mintegy 300 köbméter dokumentum, 300 ezer kötet érkezett haza.

A teljes restaurálásra szoruló kötetet konténerben, míg az értékes kéziratot kézben szállították Budapestre – fűzte hozzá.

Kiemelte: az adományozó a régóta az Egyesült Államokban élő Horváth Béla Zoltán volt, akit a program keretében Floridában kutató Maczelka Árpád keresett fel.

A helyettes államtitkár szerint a programban hazakerülő könyvészeti értékek alapját képezhetik egy majdani emigrációs és diaszpóraközpont anyagának. A több példányban hazaérkező könyveket a határon túli magyar iskoláknak juttatják el.

Kitért arra is: Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália után novembertől Nyugat-Európában is kutatók fognak dolgozni a diaszpóra-közösségeknél fellelhető könyvtári értékek felkutatására a Mikes Kelemen-program keretében. A kutatói helyekre szeptember 15-ig lehet pályázni.

A kiemelt történeti jelentőségű kéziratot és a kötetet restauráló Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kutatója, Arany Krisztina főlevéltáros elmondta:

a német nyelvű gyűjteményes kötet a korban nagyon népszerű munkának számított, szerzője Johann Jakob Otho evangélikus lelkipásztor és teológus volt.

A kötetet az MNL Bécsi kapu téri épületében fogják kiállítani.

A prédikációszövegre és könyörgésre tagolható magyar nyelvű kézirat szövege a húsvéti ünnepkörhöz köthető, a feltámadás témakörét járja körül. A szöveg tanúsága szerint a prédikáció 1655. március 9-én hangzott el a mai Mosonmagyaróváron. A pályakezdő prédikátor, Szendi Dávid egy korábbi prédikációszöveget mondott el, amelyet az óvári lelkész Komáromi Ábrahám István írt, akinek az életére és működésére több vonatkozó adat is ismert – fűzte hozzá a szakember.

Kitért arra is: a szöveg egyik érdekessége, hogy egy része a monofizita eutichiánus eretnekséget ostorozza, amely eddig csak egy két évtizeddel később Erdélyben letelepült örmény közösségből volt ismert. A prédikációszöveg októbertől a Hansági Múzeum kezdeményezésére Mosonmagyaróváron lesz kiállítva.

Az irat történelmi kontextusát a Hungaricana közgyűjteményi portál segítségével sikerült feltárni. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója hangsúlyozta: a portál európai szinten is egyedülálló kezdeményezés, mintegy 200 köz- és magángyűjtemény 30 millió dokumentumát teszi hozzáférhetővé digitálisan mindenki számára.

Az eseményen Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa mondott köszöntőt, amelyben a kormány által létrehozott testület és az MNL közötti együttműködést méltatta.

Borítókép: Nemes L. Ágnes főrestaurátor (j) és Maczáka Árpád Mikes-kutató (b) a Mikes Kelemen-program keretében az Egyesült Államokból, Észak-Karolinából magánadományként hazaérkezett 17. századi magyar nyelvű protestáns prédikációszöveg és könyörgés bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2017. szeptember 11-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt