Piaci áron megsokszorozódna a rezsi

Egy magyar háztartás átlagosan havi kilencezer forintot költ villamos energiára és 13 ezer forintot földgázra, ez az összes kiadás négy és öt százalékát jelenti – írja a Magyar Nemzet. Az elmúlt időszak emelkedő energiaárai miatt

a piaci árszabás bevezetése a hatályos tarifákat októberben az áram esetében 2,6-szorosára, a földgáz esetében 3,2-szeresére növelte volna, ami egy mindkét terméket fogyasztó átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene.

Az összesített havi kiadás ezekre havi kilenc százalékról 26 százalékra növekedett volna – számolt elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Mint az írás felidézi, Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így a jelenlegi energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a tarifákat, azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban. Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést, és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés a fenti számítás alapján valamennyi magyar háztartás rezsikiadásait megemelné, de különösen nehéz helyzetbe sodorná az alacsony jövedelműeket és a családokat.

A háztartások éves jövedelmét tíz egyenlő létszámú kategóriára osztva folytatja a tanulmány a vizsgálatot. Az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem az első decilisbe tartozó háztartásokban 41 205, a tizedikben pedig 314 168 forint. A villamosenergia-költségek most nagyjából havi hat- és 11 ezer forint között mozognak, míg az árak elszabadulása nagyjából 16 és harmincezer forint közötti számlákat hozna. A földgáznál a 8–18 ezer forint helyett 25–57 ezer forintot kellene fizetni havonta, ha a mai szabadpiaci árakhoz igazodnának a tarifák.

A Századvég szerint

téves az a kritika, amely szerint a rezsicsökkentés a legtehetősebbeket védi, míg a legszegényebbeken nem segít.

Az energiadíjak növekedése valamennyi jövedelmi tizedben jelentős többletterhet jelentene. És bár a növekmény mindkét energiahordozó esetében a kilencedik decilisben lenne a legnagyobb, a kiadási arányok alapján a legnehezebb helyzetbe a két legalsó decilis tagjait sodorná, ahol a háztartások jelenleg összes kiadásuk 12 százalékát költik a két termékre, de az áremelkedés hatására az arány 35 százalékra nőne. Annak, hogy a piaci árak bevezetése a legtehetősebbeket kevésbé sújtaná, az elsődleges oka az, hogy a kategória tagjai energiahatékony berendezésekkel rendelkeznek és jellemzően kisebb létszámban laknak egy háztartásban, így energiafogyasztásuk is alacsonyabb. A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az együttélők száma, így a piaci árak bevezetésével járó áremelkedés leginkább a családokat sújtaná.

A rezsicsökkentési program és azt biztosító hatósági árszabályozás tehát kiemelten fontos védőhálót jelent az alacsony jövedelmű és családos magyar háztartásoknak.

A rögzített árak leépítésével háztartások százezrei válnának energiaszegénnyé, ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne.

Borítókép: Tóth László postai dolgozó egy gázfogyasztást mérő óra állását rögzíti a leolvasó készülékkel Debrecenben 2013. február 7-én.