Hat hónapja védi az adósokat a hiteltörlesztési moratórium

Egyedülálló sikertörténetnek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a hazánkban március 19-től bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot. Novoszáth Péter véleménye szerint a megoldás segítséget jelentett a bankoknak is, megkímélve azokat a később felhalmozódó minősített követelésektől, és könnyített a lakossági, illetve vállalkozói ügyfeleken is, akik a kimaradó vagy esetleg megszűnő jövedelmük miatt hamar fizetésképtelenné váltak volna – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A moratórium a 2020. március 18-a előtt megkötött hitelszerződésekre szól. A könnyítés minden, a hitelintézet és az adós között kötött hitelügyletre, kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyilízing-szerződésekre is érvényes, egészen az idei esztendő utolsó napjáig.

A törlesztés szüneteltetése tehát 2020. december végéig tart, ugyanakkor a kormány szükség esetén meghosszabbíthatja a moratórium időszakát

– rendelkezik a jogszabály.

A kormányrendeletet úgy alkották meg, hogy az a hatálybalépésének első napjától valamennyi érintett hitelre vonatkozik. Így csak annak az ügyfélnek kellett visszajeleznie a bankjának, aki nem kívánt élni a halasztott fizetés lehetőségével. A rendszer külön előnye az, hogy oda bármikor be lehet lépni és el is lehet hagyni azt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 5-én arról számolt be, hogy március közepétől addig a lakossági ügyfelek kétharmada és a vállalati adósok négyötöde, összesen több mint 2,7 millió ügyfél választotta a hiteltörlesztési moratóriumot. Ez akkor a lakosságihitel-adósok 65,5 és a vállalati ügyfelek 79 százalékát jelentette. A halasztásra jogosult 6796 milliárd forint háztartási hitelállományból 3855 milliárd forintot érintett a moratórium, a 9692 milliárd forint összes vállalati hitelállományból pedig 5208 milliárd forintot.

Az ügyfelek inkább az átlaghoz képest alacsonyabb összegű hitelek esetében vették igénybe a törlesztési moratóriumot – hívta fel a figyelmet az MNB. Kiemelték, hogy mindkét ügyfélkör esetében a sérülékenyebb, az állami beavatkozásra leginkább rászoruló társadalmi csoportokat segítette az intézkedés.

Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter minapi bejelentése szerint a moratóriumnak köszönhetően megközelítőleg 3000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalatoknál. Nem kellett a megtakarításokhoz nyúlni, és az ügyfelek a törlesztések helyett azonnal felhasználható pénz révén jelentős összegekhez jutottak hozzá.

A bankok az utóbbi időben azonban egyre óvatosabbak. Már erre utalt az MNB augusztus 18-i vezetői körlevele is, amelyben nyomatékosította a hazai hitelező és pénzforgalmi intézmények felé, hogy az adósok hitelképességének megítélését önmagában a moratórium miatt ne rontsák, és emiatt ne zárják ki őket a hitelezésből. Mi több, ügyfelektől érkező információk szerint egyes bankok a hiteladós ügyfeleiket külön értesítették arról, hogy lehetőséget adnak gyűjtőszámla megnyitására, amelyen az ügyfél előre megtakaríthatja a moratórium lejárta után aktuá­lissá váló, visszafizetendő összeg egy részét vagy akár az egészet.

A magyar bankok és a kormány nyilván nem ülnek ölbe tett kézzel és igyekeznek egyeztetni, illetve egyezségre jutni arról, milyen formában alakíthatják át, akár – ahogy azt a jogszabály lehetővé is teszi – hosszabbíthatják meg a hiteltörlesztési moratórium év végén lejáró rendszerét. Novoszáth Péter szerint az ügyfeleknek változatlanul nagy segítséget jelentő megoldás lejárati határidejének kitolása a hitelintézetek számára azonban újabb kieső összegeket és még komolyabb kockázatkezelést, céltartalékolást jelenthet. A bankszektor pedig, minden bizonnyal az államtól várná el a segítséget, amelyet az egyetemi docens pél­dául adókedvezmény vagy garancia formájában tart elképzelhetőnek.