2018.12.02. 14:32
A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben
A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában – mondta az agrárminiszter vasárnap Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.
Debrecen, 2014. május 23. Pásztor Zoltán ellenõrzi a keretet az akácméz pergetése elõtt a Debrecen-Nagycsere közelében lévõ méhészetében 2014. május 22-én. A Hungarikum Bizottság 2014. május 16-án hungarikummá nyilvánította az akácfát és az akácmézet, amely kiváló és egyedülállóan népszerû terméke a hazai méhészetnek. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: Czeglédi Zsolt
Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
Hozzátette:
a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.
Nagy István elmondta: a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre.
Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
Felidézte,
az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette.
E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.
Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe, a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását, valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését.
Borítókép: Pásztor Zoltán ellenőrzi a keretet az akácméz pergetése előtt a Debrecen-Nagycsere közelében lévő méhészetében 2014. május 22-én.
MTI / Czeglédi Zsolt
