Az UHT-tejek 5 százalékos áfája kiszoríthatja az import tejeket a piacról

Az UHT-tejek január elsejétől 5 százalékra csökkenő áfájának köszönhetően az import tejnek lényegében ki kellene szorulnia a magyar piacról – hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, Gárdonyban.

Feldman Zsolt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács VIII. Tejágazati konferenciáján Perspektívák a hazai tejágazatban címmel tartott előadásában rámutatott, hogy

a friss tejnél a 2018. január 1-jén bevezetett 5 százalékos áfa óriási áttörést hozott: csökkent az importtej, nőtt a hazai tej aránya, és ugyanez várható a tartós tejeknél is.

Az államtitkár megemlítette, hogy az egy főre jutó hazai tejfogyasztás az uniós átlagot közelíti, és az áfacsökkentések utáni többletforgalom miatt akár a fölé is kerülhet.

Megjegyezte, hogy vaj- és sajtfogyasztásban viszont még van potenciál a növekedésre, hiszen a magyar vajfogyasztás ötöde, a sajté harmada a németországinak.

Feldman Zsolt elmondása szerint, hogy az uniós tejkvóta kivezetése utáni válságot maga mögött tudhatja a tejágazat. Ismertette, hogy

a támogatások révén a hazai tehénállomány stagnál, ugyanakkor a tejtermelés nőtt, ami egyértelmű hozamnövekedésre utal.

Hozzátette: a 2012-2017 közötti 10 százalékos növekedés egyrészt a magyar szarvasmarha állomány kitűnő genetikájának, másrészt a takarmányozás minőségi javulásának köszönhető.

Az államtitkár kitért arra, hogy a pozitív folyamatok ellenére Magyarország régiós sereghajtó lett a nyerstej felvásárlási ára alapján. Álláspontja szerint

a tej ára a literenként 90 forint feletti biztonságos zónában van, de jó lenne három számjegyűvé tenni, és tej beltartalmát tekintve is „van hová fejlődni”.

Feldman Zsolt elmondta, hogy 2027-ig a világ tejtermelése 27 százalékkal nőhet, miközben a tejfogyasztás is jelentősen emelkedni fog, elsősorban a fejlődő országokban. Tartós keresleti piac várható, ami áremelkedést hozhat a világpiacon – fűzte hozzá.

Úgy vélte, a hazai tejtermelőknek a hozzáadott érték növelése lesz a kulcs, mert a számukra elérhető európai piacon a sajtok, a desszertkészítmények, a csecsemőtápszerek, a pizza- és sütemény alapanyagok kereslete fog leginkább erősödni.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője megerősítette, hogy

a cseh, a szlovák, a lengyel és a bolgár árak is messze megelőzik a hazai nyerstejárakat, ráadásul a külkereskedelmi mérleg továbbra is negatív, vagyis a nyers tej elhagyja az országot, és késztermékként tér vissza.

A problémák kezelésére szorgalmazzák a kötelező, hosszú távú, írásos szerződések elterjesztését a nyerstej felvásárlás esetében, továbbá az áringadozások tompítását és a hazai tejtermékek arányának növelését a közétkeztetésben és a boltok polcain.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a takarmánypiacról beszélt. Jelezte, hogy

mind a húsfogyasztás, mind a tejfogyasztás jelentősen nőni fog a következő évtizedekben, elsősorban a népességnövekedés miatt. Ezzel párhuzamosan a takarmánygyártás is emelkedik, 2016-ban a világ takarmány-előállítása meghaladta az egymilliárd tonnát, az idén pedig várhatóan eléri az 1,1 milliárd tonnát.

Tájékoztatása szerint Magyarországon tavaly 321 vállalkozás gyártott takarmányt, a magyar takarmánypiac 250 milliárd forint évente. Legfontosabb összetevője a szója, ennek ára határozza meg leginkább a takarmányárakat, és nem a kukoricáé vagy a napraforgóé.

A GMO-mentes takarmányozással kapcsolatban megjegyezte: évente mintegy 540 ezer tonna szója kell a hazai takarmányozáshoz, ennek kiváltására 140 ezer tonna hazai GMO-mentes szója áll rendelkezésre. További 420 ezer génmódosított szóját kellene kiváltani, ami szinte lehetetlen – mondta.

Borítókép: Illusztráció