Szalóki Ági az ösztöneire és a szívére hallgat

Figyel a környezetére, nem használ nejlonszatyrot. Sebestyén Márta az egyik példaképe – többek közt ezekről mesélt Szalóki Ági a Vasárnap Reggelnek adott interjújában.

Telefonon beszéltük meg az interjú időpontját, és annyit mondott, hogy a találkozó előtt még tenne egy gyors kitérőt a piacra. Ez a heti rutin része, hogy kistermelőknél szerzi be az alapanyagokat?

Igen. A főzéshez szükséges alapanyagokat szívesen veszem a piacon. Gyümölcsért is oda megyek. Egyre nagyobb gondot fordítok arra, hogy mit eszem. Emiatt többször érzem, hogy a földdel, természetben való munkálkodás mennyire értékes. A mezőgazdaságban dolgozók megbecsültsége nagyon alacsony, pedig munkájuk az egész ország – amelyiké a föld – számára is értékes. Ezért akkor, amikor magyar gyümölcs és zöldségtermelőtől vásárolok, azzal a az egész országot támogatom. A hazai munkaerőt támogatom, és a nyugat-európainál jobb minőségű magyar termőföldet a franciával, a spanyollal vagy hollanddal vagy lengyellel szemben. Igyekszem a „be local think global” gondolat szerint élni, hogy kisebb közösségemet tisztelve és gyarapítva tudjak tágabb környezetemhez is szeretettel és felelősen kapcsolódni. Ezért úgy gondolom, aki csak teheti, fogyasszon hazait. Az élelmiszerboltok közül is inkább a kisebb magyar bolthálózatokat részesítem előnyben, nem a külföldi hipermarketeket. A zeném is ilyen. Jobban érzem magam családiasabb, átláthatóbb, emberléptékű közösségben, mint egy arctalan tömegben. Mindig is természethez közeli volt a gondolkodásmódom. Nem véletlen szeretem a természethez közeli emberek zenéjét. Azoknak az embereknek a szemlélete, akiktől a dalaim többségét tanultam, sokakból kiveszett az elmúlt száz évben, és sajnos ennek a következménye részben a klímaváltozás, az óriási felhalmozódott szeméthegyek, a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége. Én kis lépéseket teszek, nem használok nejlon zacskót, újabban a mosószerem is olyan boltban veszem, ahol saját flakonom újratölthetem, nincsen autóm, ahova csak tehetem, gyalog vagy tömegközlekedéssel megyek. Szeretek természetben járni, kirándulni, de nap mint nap rácsodálkozom az erkélyemen virágzó szépséges növényekre is, gondozom őket és elégedetten nyugtázom, ha jól érzik magukat.

Tavaly készült el a kilencedik szólólemeze, és tizenöt éve énekel gyerekeknek.

Igen, ez jubileum! Nagyon büszke vagyok erre. Kevés tudatos döntést hoztam a zenei pályámon, sokkal inkább hallgatok az ösztöneimre és a szívemre. Sokat kaptam a Jóistentől! Következetesen hű vagyok bizonyos értékekhez, ez egyfajta tudatosság. A gyerekzenében is tartom magam ezekhez: hazaszeretet, természetszeretet, nyitottság, elfogadás, igényesség, kreativitás, közösség.

Hol lépett fel először gyerekek előtt?

2004-ben, Kapolcson, a Művészetek Völgyében. És idén júliusban is játszunk ott: megünnepeljük a Szalóki Ági gyerekzenekar 15. születésnapját.

Nemrég a Három királyfi, három királylány mozgalom Emeljünk magasba minél több gyereket rendezvényén is részt vett fellépőként. Hogy került kapcsolatba velük?

A mozgalom szervezői kerestek meg, aminek nagyon örültem. Nagyon szép és pozitív gondolatnak tartom a mozgalom üzenetét, hogy minél több tervezett gyermek szülessen meg. A gyerekek felemelése pedig nagyon szép szimbolikus kép, emeljük fel őket, engedjük, hogy a szárnyaikat – képességeiket – bontogathassák. Fordítva is igaz. Nagyon sokat tanulhatunk a gyerekektől, ők is fel tudnak minket emelni. A felnőttek felelőssége nagy. A gyerekek tükrözik a felnőttek viselkedését. Olyan felnőttek lesznek, amilyen példát mutatunk nekik. A jövőjükért vagyunk felelősek, azért, hogy boldogságra, megelégedettségre képes, az életet és a természetet tisztelő felnőttek váljanak a gyerekekből. Emberi életek múlhatnak a felnőttek példamutatásán. Figyelmet, szeretetet, odafordulást, bizalmat, önbizalmat kell kapniuk a kicsiknek. Ha megkapják, tudnak hinni önmagukban, és abban, hogy az élet jó. Ha a gyermekeknek nincs hite, akkor mindig szükségük lesz külső fogódzókra, tárgyakra, szerekre, anyagi javakra. Függésre. Tőlünk felnőttektől kell megkapniuk az értő figyelmet, ez az igazi szeretet. Itt Európában csodás földrészen élünk, nincsenek háborúk, nem pusztít tűzvész, éhínség, mindezt értékelnünk kéne, és örülni az életünknek.

Elfelejtjük értékelni, amink van?

Hú, nagyon sokszor. Hajlamosak vagyunk a depresszióra, az önsorsrontásra és az önostorozásra. A negatív gondolatok és érzések sajnos sokszor vonzóbbak, mint a jó; a pesszimizmus, az elégedetlenség, az önvád olyan, mint egy veszélyes, ragályos „betegség. Ezért is vannak veszélyben a gyerekek. Szerencsére sok jóindulatú, jóakaratú ember is van itt. Ők sokat segíthetnek abban, hogy a jövő generáció felnőttei örömteli életet élhessenek.

A neten fent van egy régebbi M1-es felvétel, ahol a szüleivel szerepel a Családbarát műsorban. Ugyan elváltak a szülei, de ahogy ott köztük ült, sugárzott róluk a boldogság és a szeretet.

Fantasztikus emberek, akik örülnek, hogy a hivatásom a szenvedélyem is, és azt szeretnék a legjobban, hogy boldog legyek. Minden erejükkel ezen vannak. Nagyon hálás vagyok nekik.

Borítókép: Szalóki Ági énekesnő koncertet ad a Zeneakadémián