Néhány hasznos tanács a futni vágyóknak

Nekik ad tanácsot a Magyar Kardiológusok Társasága és a Fővárosi Önkormányzat, hogy hogyan tegyék ezt a lehető legjobban – írja a csalad.hu.

„Méréseink szerint a magyar hobbifutók több mint fele panaszkodik rendszeres fájdalomról futás közben. Ez aligha jó jel, hiszen a fájdalom a szervezet üzenete arról, hogy valami nincs rendben.

Régi közhiedelem szerint a fájdalom elviselése erény, az edzés akkor jó, ha fáj – ez a futásnál biztosan nincs így”

– figyelmeztetett dr. Lacza Zsombor, az MTA doktora, a Sport- és Egészségtudományi Intézet Testnevelési Egyetem igazgatója, aki részletes eligazítást abban, milyen panaszok lehetnek, és azokat hogyan lehet kivédeni.

Többféle fájdalom jelentkezhet

„Az egyik a sarokfájás, pokoli kínokat tud okozni, főleg reggel. Viszont elmulasztani is nehézkes, lassú folyamat. A nyújtás jót tesz neki, akár talpbetéttel, akár mechanikusan végezzük. Az is segít, ha ideiglenesen sarokemelőt használunk, vagy eleve emeltebb sarkú futócipőben futunk” – említette a szakember.

Elmondta, hogy

az elülső térdfájdalom leggyakrabban a porckopás első jele, de fiatalokban inkább átmeneti jellegű és magától elmúlik.

Futás közben-után a legrosszabb, gyakran meghatározott kilométer után jelentkezik, sokan ezért abba is hagyják a sportot. A fájdalom fő oka a térdkalács lefutásának, mozgásának a szabálytalansága, amely egy ponton túlterheli az ízületi felszínt és ezért az begyullad. A pontos okot orvosi segítséggel meg lehet határozni, majd célzott tornával és a futótechnika javításával ki is lehet védeni – tanácsolta dr. Lacza Zsombor.

Elmondta azt is, hogy aki hajlamos rá és sokat fut, az azt veheti észre, hogy a nagylábujj ízülete megvastagszik, a lábujj befelé fordul és előbb-utóbb fájni is fog terhelésre. Nem is különösebben csinos, ezért sokan szeretnének tőle megszabadulni. Természetesen van rá műtéti megoldás, de aktív korban lévőknek egyik típusa sem igazán ajánlott. Legyen inkább helyette kitartó torna, például mezítláb végzett jóga és szabadidőben flip-flop papucs viselése, amely a bütyök ellen hat. Futócipőben pedig válasszuk a kerek orrút, amely nem nyomja befelé a nagylábujjat minden egyes lépésnél.

Említette a futótérdet is, amely a térd külső oldalán, terhelésre megjelenő fájdalom. Pihenésre hamar elmúlik. Aztán a következő futásnál megint visszajön, elmúlik, de sosem lesz igazán jó. Ezt leginkább a comb oldalán végigfutó hosszú és lapos szalag okozza, amely ha túl feszes, akkor dörzsölődik a térd csontjainak gumóin.

A megoldás a bemelegítés, majd a nyújtás, futás után.

A helyes futótechnika kialakítása után már nem fog újra jelentkezni – adott praktikus tanácsokat az MTA doktora.

Hasznos tanácsok a kezdésre

„Kezdetben heti kétszer, háromszor fussunk, ennél többet kezdőként nem érdemes. Lehetőleg iktassunk be 1-2 pihenőnapot két futás között.

Ha tehetjük, válasszunk természetes futó felületet (erdei talaj, földút, füves felület, murva).

Mindig végezzünk 4-5 perces nyújtást edzés előtt és után.

Különös tekintettel a csípő körüli izmokra, a comb feszítőkre és hajlítókra, valamint az Achilles-ínt nyújtsuk meg, lehetőleg dinamikus gyakorlatokkal” – tanácsolta Dr. Gyimes Zsolt, Testnevelési Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Atlétikai Tanszékének docense.

Hangsúlyozta:

maximum hetente egyszer fussunk intenzíven, 160-170-es pulzusszámon. Ez az egyik legfontosabb szabály, amit sokan nem vesznek figyelembe.

Vigyázzunk a szívünkre!

„A sport hasznos, növeli a várható élettartamot, viszont, ha túlterheljük a szervezetünket, az visszaüt.

A futás ugyan csökkenti a koszorúér betegségek kockázatát, viszont növeli a szívritmuszavarok, pitvarfibrilláció esélyét”

– figyelmeztetett Dr. Merkely Béla kardiológus professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Figyeljünk arra, hogy a szívverésünk, a légzésünk ne legyen túl szapora. Ügyeljünk az ásványi anyagok, a magnézium, nátrium, kálium folyamatos pótlására is.

Nagy melegben lehetőleg csak reggel, vagy este végezzünk a szabadban testmozgást,

az extrém meleg könnyen észrevétlenül is túlterheli a szervezetünket. Hirtelen mellkasi fájdalom, légszomj, szapora pulzus esetén azonnal kérjünk segítséget – tanácsolta a Magyar Kardiológusok Társasága.