2018.11.23. 07:00
Közeleg a felvételi határidő: hol tanuljon tovább a gyerek?
Sok szempont van, amit érdemes mérlegelni a középiskolai írásbeli felvételik december 7-i jelentkezési határidejéig.
Sok 10-12 éves korú általános iskolás gyermeket nevelő családban az a leggyakoribb téma ezekben a hetekben, hogy hol tanuljon tovább a gyermek. A csalad.hu összefoglalta a legfontosabb információkat és azokat az alapvető szempontokat, melyeket a legtöbben megfontolnak egy ilyen döntés meghozatala előtt.
Mint írják, a gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű: van négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A bejutási szisztéma valamelyest eltér az egyes iskolatípusok között, de
a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok saját feladatsorokat már nem állíthatnak össze, hogy kiválogassák a jelentkezőket.
Egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, illetve a központi írásbeli felvételire és emellett szóbeli vizsgát is szervezhetnek.
A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyermekeknél egyaránt.
Megéri?
„Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél,
vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül”
- nyilatkozta a portálnak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára.
„Nem csak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki- érzelmi- fizikai állapotát is. A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul. Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette: „amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás.” A tanárnő kiemelte azt is:
„ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.”
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. Szabó Krisztina ezt megerősítette: tapasztalata szerint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumoknak elsődleges célja az, hogy a 10 éves tanulók köréből kiválogassa a legeredményesebb kisdiákokat, több és jobb esélyt biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz. A cikk rámutat, hogy vannak ezt alátámasztó felmérési adatok is: a középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.
Van visszaút?
A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. A szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.
A pedagógus ezzel kapcsolatban azt mondta: „az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és
ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére.
Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodnia, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába.”
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.
Mit, mikor, miből?
A középiskolai írásbeli felvételikre 2018. december 7-e a jelentkezési határidő,
de nem minden intézmény szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listája itt elérhető. Jelentkezési lap letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell majd használni.
• A központi írásbelit 2019. január 19-én, 10 órakor rendezik, két órán át tart, a jelentkezők matematikából és magyarból vizsgáznak. A pótírásbeli január 24-én lesz, az eredményeket február 4-éig tudják meg a felvételizők.
• Az általános iskola 8. évfolyamán tanuló jelentkezők esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő.
• A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. A határidő 2018. február 18.
• Az esetleges szóbeliket a központi írásbeli után, 2019. február 21. és március 14. között tarthatják meg a középiskolák. Az intézmények csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
• Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján 2019. április 30-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
• A hozott pontokat az általános iskolai jegyekből számítják ki, minden középiskola más módszert használ. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock