Antibiotikum helyett mézzel kúráljuk magunkat

Nem kell mindig antibiotikumot bevenni még akkor sem, ha az hozza meg a leggyorsabb eredményt. Az új brit egészségügyi ajánlások között az szerepel, hogy bizonyos esetekben érdemesebb mézzel kúrálni a bakteriális eredetű felső légúti megbetegedéseket ahelyett, hogy rögtön antibiotikumot venne magához az ember – tájékoztat a csalad.hu cikke.

Kiemelik, hogy a szakértők a mézet és a citrom levét ajánlják a nem receptre kapható, de a nátha tüneteire villámgyors segítséget kínáló készítmények helyett is. A brit egészségügyi hivatal (NHS) kutatóintézetének (NICE) munkatársa, Tessa Lewis háziorvos azt mondta:

“Két-három hét alatt magától is elmúlik, ha valakinek csurog az orra, kapar a torka és kicsit köhög, nincs szükség antibiotikumos kezelésre”.

Az intézet honlapján megjelent cikkben azt ajánlják a betegeknek, hogy csak akkor keressék fel orvosukat, ha állapotuk az idővel nem javul, hanem rosszabb lesz: levertnek érzik magukat, nehezebbé válik a légzésük – ilyenkor valóban szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Addig azonban érdemes mézzel kúrálni a bajt és türelmesen várni.

A brit ajánlás hátterében az áll, hogy jelentősen csökkenteni szeretnék a szigetországban is az antibiotikumok fogyasztását. Susan Hopkins, az angol népegészségügyi intézet (PHE) egyik vezetője arról beszélt:

“az antibiotikum-rezisztencia egy óriási probléma, azonnal lépéseket kell tennünk ezen szer fogyasztásának csökkentése érdekében.

Komoly veszélybe sodorja magát és családját az, aki olyankor is antibiotikumot szed, amikor valójában nem is lenne rá szüksége. Ezzel könnyen kialakulhat ugyanis egy olyan betegség, ami csak nagyon nehezen gyógyítható” – magyarázta.

Nem csak a lakosság figyelmét igyekeznek felhívni az alternatívákra, a kicsit hosszabb, de gyógyszermentes gyógyulásra, hanem a doktoroknak is ajánlást adtak ki, amely szerint csökkenteniük kellene a baktériumellenes szerek felírásának gyakoriságát.

A brit tisztifőorvos, Dame Sally Davies professzor korábban arra figyelmeztetett,

ha nem változtatunk a jelenlegi szokásokon, az antibiotikum-rezisztencia “gyógyászati apokalipszist” eredményezne, ami a modern orvoslás végét jelentené.

Ha ezen medicinák hatástalanná válnának, sok, most rutinnak számító orvosi beavatkozás kockázata jelentősen megnőne. Már most is nagyjából háromnegyedmillió ember veszti életét gyógyszer-rezisztens betegségekben, ha a helyzet tovább romlik, ez a szám az évszázad közepére több nagyságrenddel megnőhet, és elérheti akár az évi tízmilliós számot.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock