Külföldön is egyre elterjedtebb a pumi

A hungarikummá nyilvánított magyar fajta külföldön is egyre elterjedtebb, a skandináv országokban több ezer pumit tartanak számon, Magyarországon pedig 2500-3000 egyed él – mondta el Árkosi József, a Magyar Pumi Klub elnöke, hozzátéve, hogy a nemzetközi találkozóra, amelynek célja az élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, magyar pásztorkutya népszerűsítése, Angliából, Svédországból, Csehországból és Ausztriából is érkeznek vendégek.

Elmondta, hogy a fajta főként külföldön növekvő népszerűségét sokoldalúságának és alkalmazkodóképességének köszönheti, mindenféle aktív tevékenységben szívesen vesz részt, intelligens, paprikás temperamentumú, sportos, vakmerően bátor jószág – jellemezte a fajtát Árkosi József, hozzátéve, hogy a pumi alkalmazkodóképességét jól mutatja, hogy nemcsak terelésre, házőrzésre alkalmas, kedvelt társává vált a nagyvárosi környezetben élő embernek is: ha gazdája gondoskodik arról, hogy mozgásigényét kielégítse, a legkisebb lakásban is jól érzi magát.

Felidézte, hogy a fajta a 17-18. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba került német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződésével. Mint mondta, sok éven keresztül Magyarországon a kisméretű pásztorkutyák „masszát” alkottak: a pumi, puli, mudi nem kapott külön elnevezést, terelőkutyaként számon tartott ebek voltak, csak a 20. század eleje óta jegyzik önálló fajtaként őket.

A kutyák bohóca néven is emlegetett magyar pásztorkutya több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Ennek megfelelően a nemzetközi találkozó első napján terelőversenyt rendeznek. A találkozón a fajta helyzetét bemutató előadások, szemináriumok mellett lesz klubkiállítás, tenyészszemle és agility verseny is – ismertette a programokat a Magyar Pumi Klub elnöke.

Borítókép: Egy Bodza névre hallgató pumi Debrecenben 2016. június 23-án

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt