Magyar műszer figyeli a mozgást a hétfőn kitört japán vulkánon

A japán meteorológiai szolgálat (JMA) a legmagasabb, ötös fokozatra emelte a kitörési riasztást, és a vulkánnal szemben fekvő két városban lakók közül 51-nek azt tanácsolta, hogy hagyja el otthonát. A JMA arra is figyelmeztetett, hogy a kráter három kilométeres körzetében lezuhanó vulkáni kőzetek, két kilométeres körzetében pedig láva, hamu és perzselő gázok áramlása lehetséges. A Kjúsú szigetén lévő Szakuradzsima – ezer kilométerre délnyugatra fekszik Tokió­tól – Japán egyik legaktívabb vulkánja, amely már többször kitört. Az 1914-es katasztrófa 58 ember halálát okozta - írja a Magyar Nemzet.

Az aktív vulkánnak most volt egy erőteljesebb robbanásos kitörése. A kitörés jellege a vulkánra jellemző, azaz a nagy energiájú, úgynevezett vulcanoi típusú működés. Kisebb-nagyobb kőzetblokkokat is kilövellt, amelyek két-három kilométeres távolságba repültek. Néhány éve az erőteljesebb kitörések gyakoribbak voltak. Egy ideje csendesebben működött a tűzhányó, a mostani kitörés ezért kapott nagyobb vissz­hangot – értékelte az eseményeket Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.

A vulkán a népes Kagoshima közelében helyezkedik el, ezért fontos a folyamatos monitorozása. Az ELTE TTK Kőzettan-geokémiai Tanszékének egyetemi tanára szerint az utóbbi időben erre új technikát is alkalmaztak. A müonalapú vizsgálatban, a műszer tökéletesítésé­ben magyar kutatók is részt vettek. A müográfia a kozmikus eredetű részecskék közül a müonokat alkalmazza, amelyek nagyon nagy áthatolóképességüknek köszönhetően sokkal több anyagon átjutnak, mint a röntgen- vagy bármelyik radioaktív sugárzás.

A vulkánok belseje például rendkívül nehezen vizsgálható, a müográfia segítségével azonban a vulkáni kúp felső részének belsejébe pillanthatunk. A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése a Szakuradzsima vulkánt figyeli. A japán–magyar együttműködéssel létrejött Sakurajima Muography Observatory teljes egészében a Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztett detektortechnológiát használja. Az obszervatórium a vulkán kúpjának felső néhány száz méteréről ad információt, a mélyben lévő magmakamrát – ahogy erről idén februárban beszámoltunk – sajnos nem látja. A vulkanológusok számára a magmadugó azonosítása a leghasznosabb. Müográfiával elvileg azonosítható, hogy kialakulóban van-e egy ilyen dugó. A kutatások még nem tartanak ott, hogy előre jelezhessenek egy kitörést.