Így kell a klímát karbantartani

Bár naponta bekapcsoljuk a klímát sokan nincsenek vele tisztában azzal, milyen karbantartási feladatokat kell elvégezni azért, hogy sokáig problémamentesen működjön az eszköz, miközben az egészségünkre sincs káros hatással. A Lakáskultúra cikkében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tudnivalókat és az LG szakértőjének tanácsait gyűjtötte össze.

Figyeljünk a szűrőkre!

A beltéri egységbe épített szűrőrendszerek alapvető feladata, hogy egészségesebbé tegyék otthonunk levegőjét. A legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de bizonyos baktériumokat is. Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell. Rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is szükséges ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb akkor, amikor már valóban itt a kánikula, azonban hogy megfelelő szakembert találjunk, érdemes a tisztítást a szezon előtti hetekre időzíteni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatójában arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendszeres tisztítás kifejezetten fontos, hiszen a különböző beltéri egységekben nem csak a por telepedhet meg, de különböző baktériumok és gombák is. Ez a legrosszabb esetben különböző légúti betegségek, például asztma kialakulásához vezethet. A légiós betegség (legionella) kialakulásával is gyakran vádolják a légkondicionálókat. Ennek kiküszöbölésére a modern berendezések a beltéri egység a lekapcsolás után hűtés nélküli önszárító funkcióra váltanak, így nem marad a beltéri készülékben pangó kondenzvíz. Nagy Sándor József értékesítési vezető szerint Magyarországon a szakszerűtlenül szerelt, ritkán használt, rossz kondenzvíz-elvezetésű, rendszeresen nem tisztított és karbantartott klímaberendezésekben elméletileg valóban kialakulhatnak veszélyes baktériumtelepek, de az itthon ismertté vált megbetegedések eredetét inkább külföldön kell keresni.

A kültéri egység is legyen tiszta!

Nem elegendő a beltéri egység tisztítása, főleg nem egy nagyvárosi környezetben. A berendezés lamelláit könnyen eltömíti a por, az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyező anyagok. „A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti. Hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk. Nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek” – húzza alá Nagy Sándor József.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy a légkondicionálók a benti, hűtött levegőt keringtetik, vagyis nem friss, kinti levegőt juttatnak a négy fal közé. Ezért a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése elengedhetetlen – legjobb a hűvös kora reggeli, késő esti órákban megtenni ezt. Ha azonban elhasználódottnak érezzük a levegőt, ne várjunk az ablaknyitással! Hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében. A páratartalom legyen 50 százalék körüli, a klímaberendezések ugyanis jelentősen szárítják a levegőt, ami nem csak bőrszárazságot, de légzőszervi panaszt is okoz.

Ne legyen jégverem!

Bár csábító a gondolat a forró utcáról beesve, de fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret.A kinti hőmérsékletnél maximum 8-10 fokkal legyen hidegebb odabenn – vagyis, ha kinn 35 fokot mérünk, benn 25-27 foknál ne legyen hidegebb. Ez az a hőkülönbség, amit az átlagos emberi szervezet biztonságosan el tud viselni. Ha lehűl picit a levegő, akkor se hűtsük 23 fok alá a lakást.

Borítókép: illusztráció